Nagy-Britannia csalásokra szakosodott bűnügyi hivatala hónapokkal ezelőtt jogsegélyi megkeresést intézett a magyar vádhatósághoz, és adatokat kért a Gripen-ügyben. Az ügyészség ezeket teljesítette. Azt azonban, hogy a britek mire bukkantak és mire voltak kíváncsiak, egyik fél sem árulja el.
Letöltendő szabadságvesztést kért az ügyész a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem volt rektorára. A hivatali befolyással, üzérkedéssel vádolt Szabó Jánost tavaly februárban vették őrizetbe.
Elképzelhető, hogy ha volt is, büntetőjogi értelemben már el is évült a Gripen-beszerzés során történt korrupció. Erre utaló hivatalos dokumentumok léteznek ugyan, de az átfogó vádalku miatt az aktákat becsukták, s csak releváns új adat miatt nyithatják meg újra őket.
A Legfőbb Ügyészség szóvivője, Széplaki-Nagy Gábor szerint nem merült fel olyan tény, amely miatt a magyar ügyészség bármilyen, a jogszabályok által előírt vagy lehetővé tett lépést tehetne az úgynevezett Gripen-ügyben.
Ha a mai kormányt valóban érdekelnék az elmúlt évek zavaros, sokszáz milliárd forint sorsát érintő kormányzati döntései, kezdhetné a sort mondjuk a Gripen-ügy tisztázásával.
2007. elején, a korrupciós ügyekben illetékes svéd főügyész, van der Kwast úr, a nyilvánosság elé lépett és közölte: vizsgálatot indított a svéd JAS-39 (ismertebb nevén Gripen) típusú harcirepülőgépeket gyártó SAAB International ellen, a gépek dél-afrikai, cseh- és magyarországi értékesítése körüli korrupciós ügyekben.
A svéd köztelevízió oknyomozó teamjének dokumentumfilmje, mely három évvel ezelőtt arra sarkallta a korrupciós ügyekben illetékes svéd államügyészt, Christer van der Kwastot, hogy vizsgálatot kezdeményezzen a SAAB-BAE konszern Gripen-eladásait kísérő kelet-európai és dél-afrikai korrupciók ügyében.
A magyar ügyészség jogsegély keretében kikérheti a Gripen-ügy magyar vonatkozású nyomozati adatait a svéd társszervektől – ezt Gunnar Stetler, a svéd ügyészség antikorrupciós főosztályának vezetője mondta lapunknak.