language

Lapok:

Figyelő highlight_off

Figyelő

Magyar gazdasági, gazdaságpolitikai hetilap. A Kossuth Kiadó gondozásában Gazdasági Figyelő néven jelent meg az első lapszám 1958. március 7-én. A Kádár-korszakban a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) Központi Bizottságának (KB) szócsöve volt. 1990-ben privatizálták a lapot; a kiadó Figyelő Rt.-t a francia Eurexpansion, majd tőle 1992-ben a holland VNU kiadó vette meg. 1999-ben a Figyelő Rt. beolvadt a VNU Budapest Lapkiadó Rt.-be, amit a VNU 2002-ben eladott a finn SanomaWSOY médiacsoportnak, így a VNU Budapest Lapkiadó Rt. neve Sanoma Budapest Zrt. lett. 2001-ben indult el az internetes változata a FigyelőNet, ami később Fn.hu néven működött. A kiadó úgy döntött, szétválasztja a nyomtatott hetilapot és az internetes szerkesztőséget, majd a nyomtatott lapot eladja, de az Fn.hu-t megtartja (2011-től az Fn.hu-t más internetes termékeivel egyesítette, Fn24 néven a Hír24.hu domainnév alá vonta, majd a Hír24.hu-ból 2015-ben 24.hu lett). A Figyelő hetilapot 2011 áprilisában a Sanomától az Interpress Magazint is kiadó Word Communications Kft. vásárolta meg, amely később Mediacity Magyarország Kft.-re változtatta a nevét. 2015. szeptember 28-án a lapot kiadó MediaCity egy kifizetetlen tartozás miatt felszámolási eljárás alá került.


2016. decemberében megvette a lapot az Investender Kft. üzletviteli tanácsadó cég, amely aztán hamarosan továbbadta 240 millió forintért a Fidesz-közeli Schmidt Mária érdekeltségében álló K4A Kft.-nek. Szerkesztőbizottságot állítottak fel, melynek elnöke Lánczi Tamás, tagjai L. Simon László és Tallai Gábor. 2017. február 1-jén Lambert Gábor, a lap addigi főszerkesztője lemondott és távozott a laptól. Lánczi Tamás lett az új főszerkesztő aki elmondta, hogy a munkatársak több mint fele kicserélődött. Főszerkesztősége idején a Figyelő az ellenzékiek, kutatók és civilek listázásával került reflektorfénybe. A tulajdonosváltás után tovább csökkent a lap értékesítése. Lánczi 2019. márciusában távozott posztjáról, ekkora a lap már a Közép-európai Sajtó és Média Alapítvány (Kesma) része lett. A Mediaworks felfüggesztette a Figyelő nyomtatott kiadását 2022 júliusában.

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [554]  Oldalak:   <<  <  47 48 49 50 51 52 53 54 55 56   >  >>

A Deloitte&Touche a Postabankról – Nagy hamisok

Hogyan fordulhat elő, hogy a Postabank előző vezetősége idején vezetett könyveket vizsgáló három nemzetközi auditor közül a KPMG Hungária és az Ernst&Young (E&Y) jóval nagyobb veszteséget tárt fel, mint a Deloitte&Touche (D&T)? E tekintetben perdöntő lehet az az úgynevezett teljességi nyilatkozat, amelyben a Postabank előző vezetősége adott képet 1997-es pénzügyi helyzetéről a D&T-nek.

Auth kontra Princz – Konkrétabban

További taggal bővült az elmúlt héten azok száma, akik a Postabank volt vezetősége idején felhalmozott horribilis hiány miatt büntetőjogi felelősségre vonást kezdeményeztek. A Pénzügyminisztérium (PM) után ezúttal maga a hitelintézet új vezetősége tett feljelentést a rendőrségen. Időközben az Állami Számvevőszék bejelentette: az összegyűlt dokumentumok alapján a jövő héten elkezdik a Postabank helyszíni ellenőrzését, az viszont előreláthatóan csak a nyár végén zárulhat le.

A Postabank-hiány büntetőjogi következményei – Halogató hatály

Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt. vezérigazgatója a múlt héten ismét kijelentette, hogy a Postabank tőkevesztése okán feljelentést tesznek. A hitelintézet új vezetősége február elején dönt arról, kéri-e az elődje(i) elleni büntetőjogi felelősségre vonás megindítását. Az ugyancsak kutakodó állami szervezetek pedig várhatóan az év közepe tájékán fejezik be vizsgálataikat.

Tarafás Imre a Postabankról – Írott szabályok szerint

Dokumentumokkal is igazolhatja a Postabank-ügyben tett lépéseit az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet (ÁPTF), feltéve, hogy erre a többek közt a Kormányzati Ellenőrzési Iroda és az Állami Számvevőszék részvételével létrehozott vizsgálóbizottság igényt tart. Lapunknak Tarafás Imre, az ÁPTF elnöke az 1997. február végi Postabank-pánik óta először idézte fel részletesen a hazai bankrendszer egyik legellentmondásosabb hitelintézetével kapcsolatos felügyeleti intézkedéseket és javaslatokat.

Vizsgálatok a Postabanknál – Több csapáson

Nyolc fő témakörben vizsgálja át a Postabank gazdálkodását az Állami Számvevőszék (ÁSZ). Az összefoglaló jelentés jövő ősszel várható, azt megelőzően az 1998-as zárszámadással egyidejűleg adnak tájékoztatást a számvevők. Az utóbbiak amúgy - mondta Kovács Árpád, az ÁSZ elnöke elődjét, Hagelmayer Istvánt idézve - ok-okozati összefüggéseket keresnek, nem pedig "magányos bűnöst".

Konszolidációra vár az MFB – A szereptévesztés ára

Szokatlan homály fedi, mi a terve a kormánynak a Magyar Fejlesztési Bankkal (MFB). Mindössze az tűnik biztosnak, hogy a kormány még az idén 40 milliárd forintot szán az állam százszázalékos tulajdonában lévő hitelintézet - úgymond - konszolidálására. Ám ebből csak közel 30 milliárd forintot tesz ki a Postabank horribilis tőkehiányának elszámolása okán elszenvedett veszteség. A további 10 milliárd forint viszont meglehetősen súlyos összeg ahhoz, hogy egyetlen kézlegyintéssel el lehessen intézni.
Találatok: [554]  Oldalak:   <<  <  47 48 49 50 51 52 53 54 55 56   >  >>