K-Monitor Adatbázis

Összesítésünk szerint több mint 330 milliárd forintnyi társasági adó áramlott a tao-támogatási rendszer bevezetése, azaz 2011 óta az államkassza helyett különböző sportszervezetekhez. A tao-támogatás ugye az az állami juttatás, amiről a kormány hat évig próbálta elhitetni, hogy nem közpénz, de október közepén a Transparency International Magyarország által indított perben a Kúria is kimondta, hogy az. Persze a többség számára ez korábban is nyilvánvaló volt, hiszen a rendszer lényege, hogy a cégek a nyereségük után fizetett közteher, a társasági nyereségadó (tao) egy részét vagy egészét nem a költségvetésbe fizetik be, hanem odaadják azt egy számukra szimpatikus sportklubnak (vagy kulturális szervezetnek).

A Mészáros-részvények tőzsdei megjelenése, majd elképesztő emelkedése az utóbbi fél év talán legforróbb történése Magyarországon. Világszerte is ritka, hogy egy-egy részvény ekkorát emelkedjen néhány hónap alatt.

Megszámolni is nehéz, hányadszor emelkednek előre nem látható munkák miatt a Videoton focicsapat tulajdonosa, a Fehérvár FC által épített a fehérvári stadion, illetve az arénaépítéshez kapcsolódó egyéb beruházások költségei.

Legkevesebb 26 milliárd forintot költ őrzés-védelemre a következő három évben az állam. Már persze, ha nem fogy el előbb a pénz. Mindez az EU-s közbeszerzési értesítőben szerdán megjelent tájékoztatóból derül ki.

A magyar készpénz-szállítási piac nem túl nagy, összesen három céget tart el*. Ezek az utóbbi években együttesen sem értek el húszmilliárd forint bevételt, ami ahhoz képest, hogy egy egész szektorról van szó, nem olyan sok pénz. Az általuk megtermelt nyereség pedig elhanyagolható. Mégis iszonyatosan fontos iparágról van szó: stratégiailag létfontosságú, hogy valaki feltöltse a bankfiókokat, bankautomatákat, kiszállítsa a nyugdíjakat, és összeszedje, majd feldolgozza azt az elképesztő mennyiségű készpénzt, amit elköltünk a boltokban. Enélkül leállna a gazdaság vérkeringése. Nem mellesleg rengeteg érzékeny adat kerülhet a pénzfeldolgozók birtokába.

Néhány éven belül másodszor dob el politikai okokból százmilliókat az állam a rádiós piacon. Múlt héten írtuk meg, hogy az egykor MSZP közeli, de állami hirdetések hiányában összeomló Neo FM-et üzemeltető FM1 Zrt. a felszámolási eljárás után tartozásainak csak töredékét fizeti ki. A legtöbb pénzzel pedig állami szerveknek lógott a társaság: csak a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) 900 millió forintot bukik.

A kelet-európai korrupció és a befektetések közötti kapcsolatot helyezi új megvilágításba egy tanulmány, amelynek összefoglalóját a szerzők a Voxeu-n tették közzé. A lényeg, hogy most nem a korrupció mértékének, hanem a bizonytalanságának hatását vizsgálták. A külföldi befektetők ugyanis nem az aktuális korrupciós szintet, hanem annak jövőbeni várható változásait árazzák be a döntéseiknél.

A Duna Aszfalt Kft. (DA) nyerte a Békéscsabát az M5-ös autópályával összekötő gyorsforgalmi út utolsó szakaszának építésére kiírt tendert. A közbeszerzési adatbázisban elérhető dokumentumok szerint az állami megbízásokkal elég jól ellátott vállalat 41,4 milliárd forintért építheti meg a 18 kilométernyi autóutat.

A Kúrián is megnyerte a tao-támogatások nyilvánossága érdekében indított perét a Transparency International Magyarország (TI). Mindez azt jelenti, hogy nem lehet tovább titkolózni: az illetékes minisztériumoknak ki kell adni, hogy mely vállalatok fizették társasági adójukat (vagy annak egy részét) az államkassza helyett egy sportvállalkozásnak.

Tiba István fideszes országgyűlési képviselő, az NB I-es Balmazújvárosi FC elnöke kedden benyújtott egy törvényjavaslatot a parlamentnek, amely lényegében eltörölné a focicsapatok és más sportvállalkozások iparűzésiadó-fizetési kötelezettségét, valamint visszamenőlegesen idén szeptembertől megszüntetné a hivatásos sportolók foglalkoztatása után fizetendő terhet.