K-Monitor Adatbázis

Ifi Ferenc egy önkormányzati ülésen sokallt be: nem akar több átláthatatlan pályázatot, amire nyertesként is ráfizet a város.

Utolsó kétségbeesett próbálkozás volt ez arra, hogy továbbra is a fideszes haver üzemeltethesse a kávézót, de az ellenzék megakadályozta.

Az ingatlanjait egyébként is dinamikusan értékesítő IX. kerületi önkormányzat 2015 őszén úgy gondolta, hogy eladná a Balázs Béla utca 24–28. közötti hatalmas blokkot. Az ingatlanokon rosszabb állapotú, de szép, alacsony bérházak sorakoztak, amiket a kerületi szabályozási terv védendő értéknek javasolt (a Fiatal Műemlékvédők Egyesületének képein még látszik a legtöbb homlokzat). Pont elég rossz a piaci helyzet Az önkormányzat ennek ellenére inkább el akarta bontatni a házakat és eladni ezeket a telkeket. Ami teljességgel a saját döntési hatáskörük – ha teljesen új házakat akartak oda, megtehették. Ehhez 2015. november végére értékbecsléseket készítettek az ingatlanokra, a két külön értékbecslőjük 424 millió és 465 millió forintra értékelte a telkeket (bontás után). Úgy már csak 114 és 160 millió forintos árat kalkuláltak a telkekre, ha a vevő kötelezettsége a bontás.

44 év után jutott első osztályba szombathelyi kézilabda klub, de nem tudnak a városban játszani, mert a Haladás bérli a két éve átadott sportkomplexumot. A két klub vezetője ugyan leült július elején tárgyalni, de egy korábbi, vitatott tartozás miatt nem sikerült megegyezniük. Puskás Tivadar fideszes polgármester levélben teremtette le a szombathelyi Fidesz alelnökét, hogy miért nem tartja be a közgyűlési határozatot, Gál viszont széttárja a kezét, szerinte nem rajta múlik az egyezség.

Kin múlik, hogy Bayer Zsolt, Habsburg-Lotharingiai Mihály, vagy éppen Palkovics László bérelhet lakást fillérekért a Várban? Van-e esélye egyszerű földi halandóknak is önkormányzati bérlakáshoz jutni? Miért nyithat egy cég hotelt önkormányzati lakásokban? Itt a Negédes otthon második része a Várkerületből!

A TriGránit összesen 23 milliárd forint nyereséget ért el egy állami kultúrprojekten. Az adófizetők százmilliárdnál is többet buktak.

Áll a bál a budakalászi Kálvária lakópark miatt. A 2011 Egyesület szerint ugyanis az önkormányzat 92 millió forinttal olcsóbban adta el annak idején a telkeket az értékbecslő által megállapított árhoz képest, ezért feljelentést tesznek. Az önkormányzat viszont ragaszkodik ahhoz, hogy jogszerűen jártak el, ezért ők is feljelentést tesznek rágalmazás miatt.

Az önkormányzati bérlakások eredetileg a rászoruló emberek lakhatását szolgálták, a Vár bérlakásait viszont ezekben az esetekben nem szociális szempontok alapján ítélték oda. A jelenleg hatályos helyi rendelet alapján a csekély, szociális lakbér mellett létezik az ennél valamivel magasabb, úgynevezett költségalapú lakbér is, amire előszeretettel hivatkoznak is az érintettek, amikor egy-egy ügylet kibukik. Ahogy a legtöbb ingatlanügyletnél az is megjelenik magyarázatként, hogy az önkormányzati vagyon körébe tartozó, sokszor lelakott vagy nem korszerű lakásokra költeni kell, és a bérlő saját pénzen végezte el a felújítást, átalakítást.

Az elmúlt években a kormányzati kommunikáció fontos jelmondatává vált, hogy “Mi megvédjük határainkat“. Arról azonban ritkán esik szó, hogy a cél eléréséhez mennyi pénzt és emberi erőforrást veszünk igénybe. Nem is csoda, hiszen a határvédelmi feladatok ellátásában résztvevő rendőrök létszámára vonatkozó adatokat a “Biztonságos Határ Művelet Terv” tartalmazza, amelyet 10 évre titkosított a rendőrség.