K-Monitor Adatbázis

Az épület felújítása még nem készült el, ám kiderült: a jegybank nem csak a Postapalotát vette meg a Pallas Athéné alapítványoktól, hanem az egész céget, amely a projektet bonyolítja, jórészt a cég adósságának megvásárlásával. Az alapítványok rekordösszeget, majdnem 200 milliárd forintot fektettek a saját cégeikbe. Ugyanakkor százmilliónyi vagyonuk ragadt be a felszámolás alatt álló NHB Bankba, akárcsak a brókerbotrányban érintett ügyfeleknek.

Évi több, mint egymilliárd forintból gazdálkodik a Nemzetstratégiai Kutatóintézet: ebből futná saját kutatókra is, azonban a Szász Jenő-féle NSKI százmilliókat költ különböző kutatások kiszervezésére, amint az az intézet 2018-as szerződéseinek az Azonnali birtokába került teljes listájából látszik. Volt, ahol a kutatási pénznek nevezett összegből focipályát újítottak fel, csináltak negyvenmillióért alig használható adatbázist, és felbukkan Kósa Lajos feleségének barátnője is.

Ez lenne a kormány értelmes, előremutató nagyberuházása. De elemzésünk alapján a várható előnyökhöz képest finoman szólva is aránytalan a tesztpálya brutális költsége.

Több mint 5,5 milliárd forint uniós pénzből zöldült a Szegedi Tudományegyetem az elmúlt 9 évben, a megtakarítás szinte láthatatlan. Pedig 800 milliót költöttek a Tiborcz-féle Eliosnál napelemekre, 1,5 milliárd forintos támogatással pedig a CBA-közeli Geotermikus Szolgáltató épített termálfűtést. Meglepő módon mégis akkor csökkent legjobban az SZTE gázszámlája, amikor központilag utasításba adták a spórolást.

NIPÜF, Manevi, Expo Park, NESZG - szinte ismeretlen állami cégek, együttesen mégis közel félszáz milliárd közpénzt kaptak tavaly az állami holdingtól.

A vb-t követő évben még úgy is majdnem 900 millió forintos veszteséget hozott össze a szervezőcég, hogy 2,6 milliárd forint támogatással segítették a működését.

A magyar kormány júliusban közölte, kikötőt tervez építeni az olaszországi Triesztben, hogy létrehozza Magyarország tengeri kijáratát, és segítse az ázsiai exportot. A terv bár jól hangzik, gazdasági szempontból nem világos, mi értelme van: az adriai kereskedelem a kormánytól függetlenül is virágzik, a magyar cégek pedig rettentő olcsón tudnak exportálni Ázsiába a jelenlegi piaci keretek között. A beruházás létjogosultságát az is megkérdőjelezi, hogy a kormány által megvett terület nem tűnik alkalmasnak egy modern kikötő létesítésére, és a térségben eleve ennél sokkal jelentősebb fejlesztések zajlanak.

Emlékeznek arra, amikor kiálltak a budapesti, 2017-es vizes világbajnokság szervezői és fillérre lebontva, szerződéseket megmutatva részletesen beszámoltak arról, mire mennyit költöttek?

Bár az utóbbi években minimálisan növekszik a költségvetés játékadóból származó bevétele, még így is csak fele annyi folyik be a büdzsébe ebből az adónemből, mint a nyerőgépek 2012-es betiltása előtt.