K-Monitor Adatbázis

Két, fideszes kötődésű egyesületnek csaknem 30 millió forint jutott, a csömöri önkéntes tűzoltó egyesület és a polgárőrség viszont egy fillért nem kapott a fideszes többségű Pest Megyei Közgyűlés által szétosztható pályázati pénzekből. A pénz egyébként a Samsung gödi beruházásának adójából származik, amelyet a kormány elvont Gödtől, és a megyei közgyűlés kezébe adta.

Míg a gödi különleges gazdasági övezetből származó adóból a kormányhoz közelálló települések önkormányzatai jelentős összegeket kaptak, az ellenzéki vezetésű Göd közel 20 millió forintos zöldfelületi támogatási kérelmét napirendre se vette a megye pénzügyi bizottsága. Jutott támogatás egy már megépült csomádi kerékpárútra, egy korábban becsődölt veresegyházi lakópark folytatására, sőt, Dunakeszi görögkatolikus templomának kifestésére és ikonosztázára is.

Több mint 400 millió forintot oszt szét a Pest Megyei Önkormányzat a Samsungtól befolyt helyi adóbevételekből civil szervezeteknek. Jut olyanoknak, amelyeket a pályázati kiírás megjelenése után hoztak létre, de megyei jobbikos képviselők szerint egyes Fideszhez köthető személyekkel összefüggésbe hozható alapítványoknak is. Az önkormányzat szerint minderre van magyarázat, és ellenőrizni fogják, hogy a források megfelelően hasznosultak-e.

Gödön sokan attól tartanak, hogy több hektáron fákat vághat ki és természetvédelmi területeket szerezhet meg az a cég, amelyik korábban megvette a régóta kihasználatlan Hotel Pólust. A fejlesztő eredetileg csak a hotelt szerette volna átalakítani luxus idősotthonná, ám ehhez módosítani kellett volna a helyi építési szabályzatot. Ez a képviselőtestület megosztottsága miatt nem valósult meg, válaszul a fejlesztő opciós jogot szerzett a két szomszédos zöld telekre, amiket a gödiek inkább érintetlenül hagynának.

Bekapcsolva hagyott mikrofon buktatta le Szabó Istvánt, a Pest Megyei Közgyűlés elnökét és Magyari Lászlót, a Magyar Közút Zrt. Pest megyei igazgatóját, amint lapunk újságírójára tettek becsmérlő megjegyzéseket. Ugyan a beszélgetést nem a nagy nyilvánosságnak szánták, a gödi lakossági fórum online hallgatói mindent hallhattak, mivel a mikrofonokat elfelejtették kikapcsolni. Nem ez az első eset, hogy az Átlátszó munkatársait gyalázzák.

Másodszor is büntetést szabott ki a hatóság a gödi Samsung-gyárra, mert egyes üzemrészei a tiltás ellenére továbbra is használatbavételi engedély nélkül működtek. Az eltiltás oka azoknak a tűzvédelmi berendezéseknek a hiánya is lehetett, amelyekre csak szeptemberben adott ki engedélyt a katasztrófavédelem. A kormány eközben közel 30 milliárddal emelte meg a gödi különleges gazdasági övezet infrastruktúra-fejlesztéseinek az összegét. Az indok a Samsung második gyárának építése, és egy újabb ipari park létrehozása Gödön.

Évek óta hever ugyanúgy a Petőfi Csarnok (PeCsa) bontási anyaga, valamint más vegyes és fémhulladék egy dunakeszi lerakóban. Bár a telep tulajdonosát a környezetvédelmi hatóság többször is megbírságolta, a kormányhivatal újabb ötéves engedélyt adott ki számára évi félmillió tonna sitt gyűjtésére és hasznosítására.

Új gazdasági övezet kialakításáról szóló előterjesztés készült a Miniszterelnökségen, a neve „Duna mente Fejér megye” lenne. Az övezet része lenne az SK Innovation tervezett, 680 milliárdos akkugyára. Az onnan befolyó helyi adóbevétel így a megyéhez kerülne – amelynek fideszes vezetője az előterjesztést kezdeményezte.

Újabb akkumulátorgyár építésének előkészületeit kezdte meg a Samsung Gödön, és bár a második gyár katasztrófavédelmi eljárása még zajlik, az ezzel összefüggő telefonos közmeghallgatás inkább csak formalitásnak tűnik. Eközben a 2018-ban átadott első üzem is tovább bővül, pedig – a nyilvánosan elérhető dokumentumok szerint – még ez sem kapta meg az összes használatbavételi engedélyt. Az éjjel-nappal működő üzem zajszennyezése hosszú ideje pokollá teszi a lakosok egy részének életét, és egyelőre nincs garancia arra, hogy a helyzet a bővítés után nem lesz még rosszabb.

Egy minap közzétett rendeletmódosítás szerint az eredeti terveknél jóval többe fog kerülni a gödi és a komáromi iparterületek víziközmű-építése. Az akkumulátorgyártás óriási vízigényének biztosítása miatt távolabbi települések is érintettek lesznek a beruházásokban; Komárom vízellátásához például a tatai és tatabányai források karsztvizét is felhasználnák.