K-Monitor Adatbázis

Hiába folyt be 11 milliárd forintnyi osztalék az államtól kapott részvények után a Mathias Corvinus Collegiumot fenntartó alapítványhoz, a tavalyi évet majdnem 9 milliárdos veszteséggel zárták, ami az előző évinek a százhúszszorosa.

Többek között üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásával gyanúsítják.

A mosonmagyaróvári erőmű terve közel tíz évre nyúlik vissza: a beruházás mögött egy olyan cégcsoport, a Kovács Imre Zoltánhoz közel álló EU-Fire csoport áll, amely országszerte ismertté vált a hasonló, olykor félúton elakadó geotermikus projektjeiről. Kovács és cégei először egy 2011 óta befejezetlen battonyai erőmű-beruházás kapcsán hallattak magukról. 2012-ben aztán megjelentek Mosonmagyaróváron is. A helyi önkormányzat városüzemeltető kft.-je, valamint Kovács vállalkozásai – köztük a cikkünk szempontjából legérdekesebb Geotherm Hungary Kft.– külön projektcéget is létrehoztak a mosonmagyaróvári erőmű építésére; ebben Kovács Imre érdekeltségei számítottak többségi tulajdonosnak.

Tavaly nyáron bontotta el az állam a Fertő tavi cölöpházakat Fertőrákoson. A területen a hatvanas évek közepétől álltak házak, jellegzetes építészeti összképük miatt turisztikai látványosságnak számítottak. A kormány döntése nyomán életek munkája vált a befektetői mohóság martalékává.

A leggazdagabb magyar vállalkozók listáján előkelő helyen álló, eddig az építőiparban hasító vállalkozó vásárolta be magát egy agrárcégbe.

Csak olyan egyszerű dolgokat szerettünk volna megtudni, hogy hány fát vágtak ki a látogatóközpont miatt, hány állat él a vadasparkban, és mekkora árbevételre számítanak az Erdő Háza nevű létesítményben, de egyelőre még nem sikerült. Az illetékes erdőgazdaság ugyanis megtagadta a közadatigénylésünket arra hivatkozva, hogy szerintük egy közérdekű vagyonkezelő alapítványra (KEKVA) nem vonatkozik az Infotörvény, nekik pedig a Soproni Egyetemet működtető alapítvány a tulajdonosuk, ezért nem kell válaszolniuk. Ez az első eset, amikor egy KEKVA tulajdonában lévő cég próbál kibújni a közadatok kiadása alól, de nem hagyjuk, a NAIH-hoz fordultunk.

A Közbeszerzési Döntőbizottság szerint a környezetvédők nem tettek időben eleget a beadvánnyal kapcsolatos hiánypótlási felszólításnak.

Tavaly év végén a Greenpeace megtámadta a Fertőrákosra tervezett építkezések kivitelezésére kiírt közbeszerzést arra hivatkozva, hogy az nem felel meg a projekt környezetvédelmi engedélyeinek. A Közbeszerzési Döntőbizottáság arról tájékoztatta a zöldeket, hogy 25 millió forint eljárási díjat kell(ene) befizetniük, ezt azonban a főként adományokból működő civil szervezet nem tudja megtenni.

Öt naptári napon belül 25 millió forintot kéne befizetnie a Greenpeace-nek, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottság egyáltalán foglalkozzon a fertői közbeszerzést megtámadó beadványával.

December 24-én újra meghirdették a Fertői közbeszerzést, amit előzőleg maga a kiíró Sopron-Fertő Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt. vont vissza, miután a Greenpeace a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz fordult a kiírás megsemmisítését kérve. A mostani közbeszerzési kiírásban viszont még a környezetvédelmi engedélyekben szereplő adatoknál is nagyobb méretek vannak megadva bizonyos elemekre, sőt, olyan épületek is felbukkantak benne, amelyekre egyáltalán nincs engedélye az állami cégnek, írja közleményében a Greenpeace. A beruházás ellen a Magyar Tudományos Akadémia testülete is felszólalt.