Csaknem egymilliárd forint osztalékot fialt tavaly a soproni kaszinó, ami közvetve részben Garancsi István érdekeltsége. Akár az állam is jól járhatna, 2015-ig a Szerencsejáték Zrt. volt az osztrák kaszinócég társa a bizniszben.
Az egész úgy kezdődött, hogy Győr városa meghirdette az „Étkeztetés biztosítása a Győri Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztivál 2017 (EYOF) résztvevői részére” elnevezésű pályázatát. Innentől a folyamat jól nyomon követhető a www.kozbeszerzes.hu oldalon, de Domanyik Eszter is készséggel segített nekünk a pályázat körülményeinek megismerésében.
Folytatódik a fertőd-eszterházai Esterházy-kastély rekonstrukciója, az egykori eszterházai operaház újjáépítési lehetőségének vizsgálatára pedig bizottság jön létre. A vonatkozó kormányhatározatok a Magyar Közlöny hétfői számában olvashatók.
Az EU a falusi turizmust úgy (is) támogatja, hogy szálláshelyek kialakítására ad vissza nem térítendő pénzt, akár több tízmilliót, akár egy érdektelen törpefaluba is
Az így épített házakat öt évig kell szálláshelyként üzemeltetni, utána a pályázati nyertesnek van egy bármire felhasználható, részben közpénzből készült ingatlana.
Az izsáki polgármester dupla botránya után megnéztük az elérhető pályázati eredményeket.
Mondokék mellett olasz és belga tarolókra bukkant a volt államtitkár, aki ezúttal Somogy megye földárveréseit vette górcső alá, és nyers vazallusrendszerről ír.
Két hete újabb szereplője van a meglehetősen zárt kaszinós szuperligának: Szima Gábor, Andy Vajna és Garancsi István mellett egy viszonylag ismeretlen győri ügyvéd ismét bebizonyította, hogy nem csak a kormány/párt kegyencei kereshetnek évente százmilliókat, szerencsés esetben milliárdokat a járadékvadászat elitklubjában. Némileg ront a képen, hogy dr. Rákosfalvitól két lépésben Seszták miniszternél, eggyel tovább haladva meg a minisztert hitelező, nem éppen makulátlan hírű vállalkozói körnél vagyunk.
Az európai árak töredékéért, hektáronként alig néhány millió forintért Fidesz-alapítótag és nem kevés külföldi is földhöz jutott a Győr-Moson-Sopron megyei állami földterületek árverésén – derül ki abból az elemzésből, amelyet Ángyán József készített a Greenpeace Magyarországért Egyesület támogatásával. A második Orbán-kormány egykori államtitkára a földprivatizációs adatok kapcsán kifejtette, egy szűk kedvezményezett kör számszerűen kevés, ám európai, családi gazdasági léptékkel mérve nagy területeket szerzett magának, míg viszonylag sokan nagy számú, ám igen kicsi földhöz juthatnak csakúgy, mint ahogy ez a korábbi állami földbérleti pályázatoknál is történt.
Matolcsy 2000-ben, új gazdasági miniszterként az állami gyógyfürdőfejlesztésben látta a gazdaságfejlesztés eljövendő mintaprogramját.
Itt még célokat is kitűztek, tehát meg lehet nézni, hogy mindez hogyan sikerült.
Azóta kiderült, hogy egy 1975-ös fejlesztési tervre építették az országos stratégiát.
A laza tervet nagyon hebehurgya megvalósítás követte, és a legkritikusabb kérdésekkel mintha nem is foglalkozott volna az állami irányító.
Úgy néz ki, hogy semmi nem valósult meg a célokból. Sőt, mintha érdemi hatása se lett volna a nagy pénzszórásnak.
Bár sokkal több fürdőnk lett, ezek ma is ugyanazokkal problémákkal küzdenek, amik már az első fejlesztési tervbe is bele voltak kódolva.