K-Monitor Adatbázis

„Három munkahelyen dolgoztam otthon, a fizetésem csak a hiteltörlesztésre és a vegetálásra volt elég. Az állam itt segít, nem visszahúz és belédrúg” – mondta egy Skandináviába szakadt magyar orvos.

Zombor Gábor egészségügyért felelős államtitkár a Népszabadságnak azt mondta: az egészségügy akkor kérhet megalapozottan többletforrásokat, ha bizonyítani tudja a jelenleg rendelkezésre álló források átlátható, hatékony felhasználását.

Változásra van szükség az egészségügyben, hiszen az elmúlt években tett pozitív lépések ellenére a feszültségek és a problémák nem oldódtak meg az ágazatban – erről Zombor Gábor egészségügyért felelős államtitkár beszélt egy budapesti konferencián szerdán.

Akkor lehet majd végleg kiiktatni a hálapénzt a rendszerből, amikor a szakorvosok elfogadható béreket kapnak majd – mondta Zombor Gábor az InfoRádióban.

Vak, aki nem látja, mekkora a baj – mondja a Magyar Rezidens Szövetség elnöke. Dénes Tamás szerint mintha mesterségesen szegényítenék el az egészségügyet. Pedig ha nem tesznek több pénzt a rendszerbe, illetve rendes bérrendezésre, néhány év múlva tényleg nem lesz, aki ellássa a betegeket.

A hálapénzrendszer felszámolását nevezte egyik első és legfontosabb feladatának az egészségügyért felelős államtitkár a Magyar Nemzetnek adott interjújában.

Első fokon egy év négy hónap felfüggesztett börtönbüntetésre és 1,8 millió pénzbünttésre ítélte a Pesti Központi Kerületi Bíróság V. Attila szülész-nőgyógyászt összesen 67 rendbeli csalás miatt.

Amíg nem rendeződik a hálapénz elfogadásával kapcsolatos jogi helyzet, ne emeljenek ezekben az ügyekben vádat az ügyészségek - kéri a Magyar Rezidens Szövetség. A szervezet elnöke Dénes Tamás közleményében azt írta, a fennálló jogbizonytalanság következtében egyetlen ügyészség sem emelhet vádat az utólag elfogadott, de előre nem kért hálapénzzel kapcsolatban. Hogy milyen döntés születik majd, azt az Egészségügyi Államtitkárság fogja eldönteni, hogy kriminalizálni akarja-e a hálapénzt vagy sem - mondta el a Klubrádiónak a Rezidens szövetség vezetője.

Az ügyészséghez fordult a Magyar Rezidens Szövetség, azt kérve, hogy amíg nem rendeződik a hálapénz elfogadásával kapcsolatos jogi helyzet, ne emeljenek ezekben az ügyekben vádat. A testület elnöke, Dénes Tamás közleményében azt írta, a fennálló jogbizonytalanság következtében egyetlen ügyészség sem emelhet vádat az utólag elfogadott, de előre nem kért hálapénzzel kapcsolatban.

Nem egyértelmű a Btk.-ban, hogy a hálapénz utólagos elfogadása vesztegetésnek minősül-e, ezért a a Legfőbb Ügyészség a passzus módosítását javasolja. Bár a Btk.1978 óta tiltja, kifejezetten a hálapénz adásáért vagy elfogadásáért még senkit sem ítéltek el.