Már írtunk arról, hogy nyilvánosságra hozták a Transparency International Magyarország Globális Korrupciós Barométer felmérésének eredményét, aminek lényege:
- a lakosság véleménye szerint Magyarországon a korrupció egyre súlyosabb probléma
- a magyarok közel harmada szerint a kormánytisztviselők és a miniszterelnök egyaránt érintette korrupciós ügyekben
- a magyarok számára a korrupció és a menekültügy egyformán súlyos kérdés
- a magyarok tehetetlennek érzik magukat a korrupcióval szemben
Magyarországon egyre kevesebben jelentenék a visszaéléseket
Egyre súlyosabb problémának tartják a magyarok a korrupciót. A Transparency International Magyarország Globális Korrupciós Barométer felmérése alapján
Lesújtóan vélekednek a mai magyar valóságról, de egyre többen tennének is a fiatalok közül a korrupció ellen – derült ki a Korrupcióérzékelés és médiahasználat a magyar fiatalok körében című tanulmányról szóló kerekasztal-beszélgetésen.
A Transparency International a Publicus Intézettel és a Budapesti Corvinus Egyetem Magatartástudományi és Kommunikációelméleti Intézet munkatársaival közös kutatást készített a fiatalok korrupcióérzékeléséről, valamint a médiafogyasztási szokások és a korrupciós attitűdök közötti összefüggésekről.
A hálapénz miatt sem érdekük az orvosoknak, hogy egynapos sebészeten belül lássák el a betegeiket, de a kórházigazgatók is félnek attól, hogy ha csökken az ágyak kihasználtsága, akár be is zárhatnak egyes osztályokat – közölték lapunkkal szakértők. A legfrissebb adatok szerint elenyésző azoknak az eseteknek a száma, amikor nem fektették be egy-egy osztályra a pácienseket, pedig az idei évtől már az egynapos ellátás finanszírozására sem lehet panaszuk a kórházaknak.
A járadékvadászat és a korrupció elkerülhetetlen, ezek minden polgári demokráciában léteznek. A döntő kérdés az, hogy működik-e a független ellensúlyok rendszere – bíróságok, ügyészség, rendőrség, sajtó, közvélemény, civil társadalom –, amely mindezt keretek közé szorítja. Ám az elmúlt években nemcsak hazánkban terjedt el a vélekedés: az urak mindent megúsznak. Szelényi Iván és Mihályi Péter professzorok közös tanulmányban írtak arról, hogy a kizsákmányolási járadéknak nevezett formák delegitimálják a posztszocialista rendszereket és alááshatják növekedési potenciáljukat. Azt is állítják: az Orbán Viktoréhoz hasonló autokrata rendszerekben nem nagyon tud működni az ellenzék. Nem azért, mert nem jók, hanem mert a hatalmi struktúrából ez következik.
Elterjedt vélekedés a magyar lakosságban, hogy komolyabb (például kórházi tartózkodással, altatásban végzett operációval, illetve azt követő utógondozással járó) ellátási szintű beavatkozásnál elkerülhetetlen, hogy a páciens – érvényes biztosítási jogviszonyától függetlenül – magánzsebből is “tejeljen”. Hálapénz leszurkolása, valamint saját “fogadott” orvos nélkül az emberrel rosszul fognak bánni, lekezelően viszonyulnak hozzá.(...) Betegként szerzett tapasztalataim erre rácáfolnak. Páciensként az intézményrendszerben való tartózkodásom alatt senki nem utalt vagy célzott arra, hogy fizetnem kéne.
Többévnyi pereskedés után lapunk hozzájutott az Orbán-kormány munkáját segítő Századvég-csoport több tízezer oldalnyi tanulmányához. Cikksorozatunk korábbi részeiben a cég közvélemény-kutatásairól, politikai kockázatokra figyelmeztető elemzéseiről és szókimondó bírálatairól írtunk. Mostani cikkünkben azt mutatjuk be, hogyan képzelték az egészségügy megreformálását. Vizitdíj helyett például orvosválasztási díj bevezetését javasolták, a szíre-szóra orvoshoz szaladgálókat pedig elrettentő hatású várólistával tartották volna otthon, vagy terelték volna magánorvoshoz.
Kíváncsiak voltunk arra, hány orvos dolgozik a fővárosi kórházakban önkéntes segítőként. Ez azért érdekes, mert az egészségügyet ismerők szerint ők az átlagosnál is nagyobb eséllyel várnak el hálapénzt a betegeiktől. Vagy az átlagosánál több betegük köt ki a magánrendelésükön.
Az egészségügyi ellátórendszerben meglévő torzulások egyik legfőbb oka a paraszolvencia, amely a gyógyítás transzparenssé válásával szűnhet meg – állítja az ágazat államtitkára. Szerinte hamarosan emelik a gyógyításért járó alapdíjat. Úgy véli, akkor lesz kellő ereje érvelésének a költségvetésért felelősöknél, ha ígérgetések helyett elkezdik az intézményrendszer működésének megváltoztatását.
