K-Monitor Adatbázis

Megvette-e saját ellenzékét a Fidesz? Hogyan születnek hatalmas magánvagyonok a pártkasszák illegális feltöltéséből? Piaci és politikai szereplők fű alatti együttműködése a közpénzek eltérítésében: így fizeti meg a társadalom a demokrácia működését. A pártfinanszírozás szürkezónáját bemutató cikksorozatunk második része.

A Transparency International idei jelentésében Magyarország ismét egy ponttal kevesebbet kapott, ezzel pedig minden más európai uniós tagállamnál rosszabb értékelést kapott a szervezet korrupcióérzékelési indexén.

A Momentumos Tompos Márton a jogerős ítélet megszületését követően már végrehajtókat küldött a külügyre, de ezt a végrehajtást felfüggesztették.

Markában tartja-e a Fidesz az ellenzéket, s ha igen, milyen eszközökkel? Hogy működött egy nagykoalíció a pártfinanszírozás szürkezónájában, és hogy lett annak kizárólagos irányítója a Fidesz? Cikksorozatunk az illegális pártfinanszírozás elmúlt harminc évét mutatja be a rendszer működtetőinek elmondása alapján, és egy demokráciát, ahol még azt is megvásárolhatod, hogy ki legyen a választáson az ellenfeled.

Orbán propagandabirodalmának állításaival szemben a valóság az, hogy az Oraculum 2020 Kft. nem támogatásként kapta a jelentésben megjelölt összegeket. Jogszerűen megkötött szerződéses jogviszony keretében nyújtottunk szolgáltatást, amelyet számla ellenében egyenlítettek ki a szerződött partnerek. Ezeknek a megbízásoknak semmi köze nem volt Márki-Zay Péter kampányához.

Hazug vádnak nevezi a kormánykritikus portál kiadója azt a titkosszolgálati jelentést, amely szerint az ellenzéki kampányba ment a céghez az Action for Democracytól és egy svájci alapítványtól érkezett 1,97 milliárd forint. Ez állítólag politikamentes piaci megbízások ellenértéke volt, de hogy milyeneké, azt a korábban a Pegasus kémszoftverrel is megfigyelt cégvezető, Páva Zoltán már nem árulta el.

Az eredetileg tudható összeg csaknem duplájáról van szó.

Az összeg Fürjes Balázs szerint csak később lesz meghatározható. Addig is az a fontos, hogy az ezeréves magyar államiság alkotmányos hagyományai e formában is tovább éljenek.

Több mint 7 milliárd forint közpénzbe került, ennyiért legyen is nehéz szem elől téveszteni!

A kormány kedvenc kommunikációs ügynöksége lehajol az apróért is: Balásy Gyula cégei 12 millióért vállalták a brüsszeli szankciók elleni konzultáció online kitöltő felületének fejlesztését. Kár, hogy alapvető, filléres biztonsági elemeket sem tartalmazott. A konzultáció ára a 7,5 milliárdot közelíti, de nem tudni, minden benne van-e, mert a kormányzat megtagadta a részletes adatok kiadását a hvg.hu-nak. Grafikonokon mutatjuk viszont a konzultáció „eredményeit".