K-Monitor Adatbázis

Az Orbán-kormányhoz közel álló vállalkozók eddigi egyik legnagyobb külföldi felvásárlása volt az, amelyet a most lekapcsolt szlovák milliárdossal, Jaroslav Hascákkal kötöttek.

Magyarország vezeti azoknak az országoknak a listáját, ahol a legtöbb, EU-s forrásokkal kapcsolatos szabálytalanságot tárták fel. Ilyen egy közelmúltbeli sikkasztási* ügy, amiben Kengyel polgármestere is érintett. Nagy Szilárd a Balkan Investigative Reporting Network-nek (BIRN) magyarázta el a rendszer működését.

Kisajátítás és az uniós előírások áthágása is belefér annak érdekében, hogy a kormány az évi több százmilliárdos üzleteteket, a mobilfizetést és a hulladékgazdálkodást koncesszióba adja kedvezményezettjeinek.

Befektetőtársával együtt bő 160 millió forintos tőkeemelést hajtott végre tucatnyi napenergiás cégének egyik zászlóshajójánál, a Komlosolnál Horváth Gergely, a Magyar Turisztikai Ügynökség korábbi vezérigazgató-helyettese.

A magyar állam helyett, hogy szétporlasztaná az állami monopóliumot a mobilfizetések és a hulladékgazdálkodás területén, még ki is terjeszti azt, és egy általa választott cégnek átpasszolja. A kiválasztott cégek nyereségéhez mindazok hozzájárulnak a jövőben, akik például busz- vagy vonatjegyet vesznek online, mobiltelefonnal egyenlítik ki a parkolást, akik fizetnek a szemét elszállításáért, a betétdíjas sörért, üdítőért.

Miközben Spéder Zoltán kegyvesztetté vált, régi, jól bevált emberei ugyanúgy a tűz közelében maradhattak. Spéder fedezte fel Vaszily Miklóst, de hosszú éveken át neki dolgozott az Index új vezérigazgatója, Starcz Ákos is. Amellett, hogy Spéder egykori lapjának élére kerülhetett, az Indamedia igazgatóságába is beválasztották, amivel pedig egy stratégiailag kiemelkedő jelentőségű NER-cég belső ügyeire kapott rálátást.

Koncentrálódik a cateringes piac, a szereplők jól ismertek. Egyetlen cégbe tömörült az állami közbeszerzések kedvenc biztonsági embere, Varga Lajos, a közbeszerzések szakértője és egyben Tiborcz Istvánék családi barátja, Kárpáti Péter, valamint a Rézangyal pálinkamárka két alapítója, Maros Róbert és Gaspari Zsolt.

Akárkinek nem jut az állami-uniós támogatásokkal teleszórt magyarországi napenergia-bizniszből. A nagypályások közt ott vannak a kínaiak is, de a kormányzati hátszél – a hazai oligarchákon kívül – leginkább a törököknek kedvez. Finanszírozás van bőven, állami és uniós források, támogatott hitelek; a pénzért szinte csak le kell hajolni. A napenergia-piacon valamiféle fatális véletlen folytán épp a Fidesznek kedves üzletemberek és befektetők nyomulnak, a paksi erőművet leváltó két új blokkot pedig az orosz Roszatom építi. A kormány nem folytatott érdemi szakmai és társadalmi vitát a tervezett mixről, sőt a preferált forgatókönyv alapos indoklásával is adós.

Felkészült gazdasági szakember, örökös uniós diplomata, akinek képességeit mindkét politikai oldal elismeri, noha fontosabb megbízásai mindig Orbán Viktor kormányaihoz kötődtek. Hogy értelmezzük az új tisztségét? Jó hír, hogy megfelelő ember került a Monetáris Tanácsba? Vagy rossz hír, hogy végleg kezdenek kikopni a kompromisszumot kereső hangok az uniós külpolitikánkból?

Több olyan üzletember akad, aki 2010 előtt a baloldal szekerét tolta, most pedig a Nemzeti Együttműködés Rendszere előmozdításáért fáradozik. Az elmúlt másfél évben Puch László igazolta, hogy ő ennél is többre hivatott: a Fidesz-állam 1,64 milliárd forintnyi tendergyőzelmet és 315 milliós, vissza nem térítendő turisztikai támogatást szavazott meg neki, ám cégei közben a parlamenti MSZP-frakciónak is számláztak. A szocialisták volt pénztárnoka tehát úgy ellenzéki, hogy kormánypárti, s ezt olyannyira nem akarja elhallgatni, hogy a vállalkozásait menedzselő ifjabb Puch László válaszra is méltatta lapunkat. Sőt: kérésünkre elküldte az 1,5 milliárdba kerülő új balatoni panziójuk látványtervét – így minden adófizető ellenőrizheti, mihez járul épp hozzá néhány garassal.