K-Monitor Adatbázis

Egyszerre nyit július 1-jén a Mol-vezér cégének esztergomi szállodája és az önkormányzati üzemeltetésű élményfürdő. A polgármester Hernádi Zsolt unokaöccse, a fürdőbe pedig nem kell kifizetniük a borsos napijegyet a szállóvendégeknek.

Jó hír az esztergomi nyaralást tervezőknek, hogy amennyiben Hernádi Zsolt szállodájában, a Grand Hotel Esztergomban szállnak meg, az Aquasziget önkormányzati tulajdonban lévő élményfürdő használatáért már nem is kell fizetniük.

Vissza nem térítendő milliárdokat oszt ki a kormány magáncégeknek szállodaépítésekre, de a nagyvonalú közbeszerzési törvény miatt sok esetben a szerencsés nyertesnek még közbeszerzési eljárást sem kell kiírnia, így házon belül intézhető, hogy hova vándorolnak a pénzek. Mindenre akad példa: van olyan szálloda, ahol volt közbeszerzés (igaz, csak egy ajánlattal), van olyan szálloda, ahol két közbeszerzést terveztek, de a másodikat már nem kellett megtartaniuk a törvényi változások miatt, és van olyan szállodalánc is, amelyik bár milliárdokat kapott a kormánytól komplett felújításokra, mégsem kell átlátható, nyílt eljárásban kiválasztania a kivitelezőjét. MTÜ-féle Kisfaludy-pályázat legnagyobb nyertese, az Opus Global Nyrt.-n keresztül Mészáros Lőrinc felcsúti üzletember érdekeltségébe tartozó Hunguest Hotels Zrt. is, hogy nem kell közbeszerzésekkel foglalkozniuk. Pedig tavaly tavasszal derült ki: 14 vidéki szállodát összesen 17,7 milliárd forint vissza nem térítendő állami támogatásból újíthatnak fel.Adott esetben tehát az is előfordulhatna, hogy Mészáros Lőrinc szállodás cége megbízta Mészáros Lőrinc építőipari cégét, hogy közpénz-milliárdokból újítsa fel a szállodákat. Az OTP bank tulajdonában lévő hotel felújítását és átalakítását 536,5 millió forint vissza nem térítendő közpénzzel támogatta a kormány. Persze arra is akad példa, hogy egy szállodaépítés az elejétől a végéig közbeszerzéssel történik. Például hamarosan fogadja a vendégeket a Grand Hotel Esztergom, amely Hernádi Zsolt Mol-vezér érdekeltsége. S talán az első olyan luxusszálloda lesz, amely építési költségeinek jelentős részét a Kisfaludy-pályázatokon kiosztott, vissza nem térítendő közpénz-milliárdok fedezték. A 2,8 milliárd forintos támogatást a Solva Property Ingatlanfejlesztő és Hasznosító Kft. kapta az MTÜ-től. A Solva Property konkrétan a Solva Magántőkealap tulajdonában van, ami a Gran Private Equity Zrt. által kezelt magántőkealap. A Gran Private Equity pedig Hernádi Zsolt többségi érdekeltsége. Az építkezés kivitelezője a Garancsi István tulajdonában lévő Market Építő Zrt. lett (csak ők tettek ajánlatot), a szerződés értéke pedig végül 7,6 milliárd forintnál állt meg.

Összesen 669 milliárd forinttal növelte a vagyonát Magyarország 10 leggazdagabb vállalkozója, miközben a koronavírus odavágott a világ gazdaságának.

A Közbeszerzési Döntőbizottság előtt van a Mátrai Erőmű tendere, amelyet a bükkábrányi lignit beszállítására írtak ki vasúttársaságoknak – mindössze ennyit erősített meg a Rail Cargo Hungária vezetője, Kovács Imre a HVG kérdésére. A feladatot már két évtizede a MÁV teherfuvarozó cégéből osztrák tulajdonba került Rail Cargo végezte, most azonban – arra hivatkozva, hogy túl alacsony (!) volt az árajánlata – nem őket hozták ki a piaci források szerint nagyjából kétmilliárd forintos megbízás nyertesének, hanem az Illés Holding részeként működő MMV Magyar Magánvasút Zrt.-t. Utóbbi Illés Tamás tulajdonában van, aki az elmúlt években tekintélyes fuvarozási vállalatcsoportot épített fel, beleértve például a 6x6 taxivállalatot is. Piaci források szerint Illésék mögött a kormányhoz közel állók, nevezetesen Habony Árpád és Hernádi Zsolt Mol-elnök üzleti körei sejlenek fel.

Noha a Fidesz 2010 előtt mindennek elhordta az offshore-ozó vállalkozókat, és megígérte, hogy száműzi a gazdasági életből a tulajdonosrejtegető cégformákat, a Nemzeti Együttműködés Rendszere mégis létrehozta a maga titkos „pénzeszsákjait”, amelyekre aztán óriásvállalatokat épített. A Covid-időszakban különösen elszaporodtak az úgynevezett magántőkealapok; számuk mára a hatvanat is meghaladja. 43-at egyértelműen a kormányközeli felsőelit kezel, de a többi sem esett messze a hatalomtól. Azt tehát tudjuk, „hol a lé”. Csak azt nem, honnan van és pontosan kié.

Minden kell a NER-nek: ahogy bekebelezik a Városliget és a környék villáit, a budai vár történelmi épületeit, úgy viszik az Andrássy úti palotákat is.

Miközben a világ a koronavírus-járványra figyelt, a nagy NER-építőcégeknél ment tovább az élet, mint a vírus előtt. Szíjj László, Mészáros Lőrinc, Garancsi István és Paár Attila társaságai a válság kezdete óta mintegy 800 milliárd forintnyi tenderen szerepeltek sikeresen, de nemcsak innen érkezett pénz, több támogatási programban is jutottak nekik források, bár ezek aprópénznek tűnnek az állami megbízások mellett.

Orbán Viktor egyértelművé tette, mi vezette a közalapítványok kurátorainak kiválasztásakor: világnézeti elköteleződést várt el. Közben várhatóan újabb forrásokhoz juthatnak majd a kiszervezett intézmények.

A Mol elnök-vezérigazgatója a Telexnek adott interjújában azt mondta, szerinte nincs abban semmi kivetnivaló, hogy a cég és a magyar állam is egy alapítványba pakolta a Mol-részvényeit. A büntetőügye júliusban folytatódik, abban bízik, hogy szüksége lesz még az útlevelére. Kérdeztük arról is, nem összeférhetetlen-e, hogy a Mol a Kopaszi-gátra költözött, miközben ő a területet fejlesztő cég magánbefektetője, és hogy az elmúlt hónapokban ultizott-e a miniszterelnökkel.