Egymást váltják a magyar, illetve Magyarországon is aktív építőipari cégek az eszéki focicsapat szponzorfalán, amióta Mészáros Lőrinc lett a tulajdonos. Most éppen öt ilyen társaság támogatja az együttest, de az elmúlt szűk három évben további négy cég logója tűnt fel a szponzorok között az NK Osijek honlapján.
Jóváhagyta a horvát parlament szerdán az INA horvát olajipari vállalatról szóló privatizációs törvény módosítását, amely szerint a horvát állam eláll kivételes jogaitól az olajvállalatban - írja az MTI.
Magyarország kormánya az utóbbi években rendre visszautasította, hogy az Európai Unió beleszóljon a magyar belpolitikába, a különféle uniós szándékokat pedig gyarmatosítási kísérletként bélyegezte meg. Ezzel szemben a magyar állam a rendszerváltás óta támogatja anyagilag és – a helyi nacionalista erők szerint – így befolyásolja a szomszédos országokban (a történelmi Magyarország területén) élő magyar közösségeket, valamint a diaszpórát, egyfajta virtuális, csak a fejekben létező Nagy-Magyarországot próbálva létrehozni. A külföldi magyar nemzetpolitika jelenlegi legnagyobb támogatási forrása a 2010-ben életre hívott Bethlen Gábor Alap. Ebben az adatvizualizációs anyagunkban azt mutatjuk meg, hogy az Alap 2011 áprilisa óta pályázati úton elköltött közel 190 milliárd forintját mikor, kik és mire nyerték el.
„Helyesnek tartom, hogy a magyar állam segíti a határon túli magyarokat” - közölte az első kormányzati támogatások megítélese után az RTL-nek Mészáros Lőrinc. A magyar kormány valóban arra hivatkozva támogat határon túli magyar fociakadémiákat Erdélyben, a Felvidéken, Kárpátalján és a Délvidéken, hogy azzal a magyar közösséget támogassa.
Eszéken nem a magyar az öltözőben használt nyelv. A 11-12 évesek között magyar nevet nem találtunk. Semmiképpen sem meglepő, hiszen a legutóbbi, 2011-es népszámláláson Eszék lakosságának mindössze 0,91 százaléka vallotta magát magyar nemzetiségűnek.
A Bloomberg hosszú cikket közölt arról, hogy Magyarország hogyan terjeszti ki a befolyását a környező országokban.
Magyarországon olyan ütemben nőnek ki a földből az újabbnál újabb stadionok, hogy a focirajongók is alig tudják követni, milyen új létesítménynek kellene örülniük éppen. A magyar kormány nemcsak a profi futballisták, de az utánpótlás irányába is rengeteg közpénzt irányított. A nemzeti futballmánia nem állt meg a határoknál, néhány éve a szomszédos országok magyarlakta területein is építkezések kezdődtek. Azóta különböző állami szervezeteken keresztül sok milliárd forintnyi közpénzt költöttünk határon túli futballakadémiákra. Arról eddig keveset lehetett tudni, hogy a külhoni magyar sportklubok pontosan mire kapták ezt a pénzt, mi viszont megszereztük és most nyilvánosságra is hozzuk az erre vonatkozó szerződéseket. Ebben a cikkben a Horvátországban, Szlovéniában és Ukrajnában működő fociakadémiáknak nyújtott, eddig összesen 6,5 milliárd forintnyi magyar állami támogatásról lesz szó.
Szegeden régóta beszélték, amire a a vádirat is utal egy bekezdésben: a Szeviép-vezérek nem csupán kiszedték a pénzt a szegedi megbízásokkal fölhízlalt szocialista építőipari vállalkozásból, de elhibázott üzleti döntésekkel is hozzájárultak a csődhöz. Mivel Pistrui László, a Szeviép egykori tulajdonosa korábban elhencegte a horvát tengerparthoz fűződő érzelmi és üzleti kötődéseit, a SzegedMa nyomozásba kezdett Horvátországban. A mesés és előkelő Opatijában rá is bukkantunk egy többszintes mélygarázs és üzletház építésének történetére. Az ingatlan építésének jogát a Szeviép és leánycége nyerte el a szocialista bőség éveiben, azonban egy 444 millió forintos kifizetetlen követelés miatt a horvát kivitelező 2010-ben levonult a területről. Kiderült, a Szeviép a bankhitelt sem fizette vissza, és további 60 milliós tartozást is felhalmozott Opatija városával szemben, ami miatt az önkormányzat végül csődeljárást kezdeményezett a projektcég ellen. Ezzel a Szeviép egy óriási, félkész betonszarkofágot, egy hatalmas, vízzel elárasztott gödröt hagyott maga után.
