K-Monitor Adatbázis

Az energiaszolgáltatás után a hulladékos szektort is államosítja a kormány: megindult a helyi társaságok beolvasztása az állami kukáscégbe. A recept pofonegyszerű: ha egy hulladékkezelő már nem tudja ellátni a közszolgáltatást, a katasztrófavédelem kényszerszolgáltatót jelölhet ki – annak pedig semmi akadálya, hogy mindenütt az új állami vállalat kerüljön helyzetbe.

Rezsicsökkentésnek hívjuk, de a valóság sokkal prózaibb: a pénzhiány miatt az összeomlás szélére került a hazai szelektív hulladékbegyűjtés, néhol pedig már az is csoda, hogy a házak elől egyáltalán elviszik a szemetet. Közben az EU is kötelezettségszegési eljárásokat indított ellenünk.

Kétévnyi parkoltatás után a Legfőbb Ügyészség a Fővárosi Ügyészségre tette át a XVIII. kerületi Cséry-telepen történt súlyos környezetszennyezés ügyét. Így egyelőre nincs válasz arra a kérdésre sem, hogy mire is költötte valójában a Fővárosi Településtisztasági és Környezetvédelmi Kft. (FTSZV) a veszélyes hulladékkezelésre kapott 300 millió forintot.

Egy használaton kívüli laktanyában ereszti le szennyét a főváros településtisztasági cégének néhány szippantóskocsija. A természetkárosításról a vállalatvezetés is tudhat, hiszen a járműveket helymeghatározóval szerelték fel.

Fél éven át jogszabálysértő módon számlázott, így a lakosságtól hulladékszállítás címén bruttó 100 millió forint többletbevételt szedett be jogosulatlanul a debreceni A. K. S. D. Városgazdálkodási Kft. A végső szót a Kúria mondta ki, ennek nyomán a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) július 31-én kötelezte a társaságot a pénz visszafizetésére a kamatokkal együtt.

Emberi léptékkel felfoghatatlan időtávra, ezer esztendőre kellene meghatározni, hol legyen a paksi atomerőműben keletkező használt fűtőelemek tározója. Mintha Árpád vezérnek a honfoglaláskor kellett volna döntenie olyasvalamiről, ami 1900 körül is megállja a helyét.

DK-s politikusok tüntettek az Orbán család Gránás mellé tervezett hulladékfeldolgozója ellen. Bár a helyiek közül néhányan nem kértek volna belőlük, ők jöttek, futottak egy jót, és elmondták, ha kell, az Európai Unióig meg sem állnak.

A 2006-ban indult észak-magyarországi hulladékgazdálkodási régiós program a teljes csőd küszöbén áll. A begyűjtött szelektív hulladék 95 százaléka a lerakókban végzi, a hulladékkezelő cég számláját már a NAV inkasszálja, a tulajdonos önkormányzatok társulásának bankszámlájáról pedig a projekt önrészét finanszírozó bank veszi le a pénzt. Pedig a 34 milliárdos nagy bizniszt teljes politikai egyetértés övezte – igaz, talán nem a szakmai szempontok tekintetében.

A miniszterelnök édesapját eddig nem nagyon érdekelte, ha valakinek baja volt az Orbán család valamely vállalkozásával. Ha eltérő módon és intenzitással, de Bicskén, Gránáson és Hahóton is kezd elegük lenni az érintett helybélieknek az Orbán-cégek okozta kellemetlenségekből.

A csütörtökön megjelenő Magyar Narancsban részletesen foglalkozunk Orbán Győző legújabb üzleteivel. Ebből adunk most egy kis ízelítőt.