A magyar gazdaság számára a letelepedési kötvények akkor is biztonságos devizaforrást jelentettek, amikor szűkös volt Magyarország eurófinanszírozási lehetősége – reagált a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) lapunk tegnapi cikkére, amelyben arról írtunk, hogy a kötvénnyel az állam az elmúlt két évben 8,7 milliárd forintot bukott.
Egyre több jel mutat arra, hogy az érpataki modell fellegvárának számító település gazdálkodása a magyarországi törvényekre fittyet hányva, Orosz Mihály Zoltán kénye-kedve szerint zajlott. Csalás, hűtlen kezelés, sikkasztás, közhatalmi helyzettel visszaélés és közokirat-hamisítás megalapozott gyanúja miatt nyomozások folynak. Az utóbbi bűncselekmény gyanúja miatt Oroszt és az érpataki körzeti orvost gyanúsítottként hallgatta ki a Nyíregyházi Rendőrkapitányság vagyonvédelmi alosztálya.
A Közbeszerzési Hatóság és a Magyar Nemzeti Bank is csatlakozik a korrupcióellenes együttműködés intézményeihez. Ettől aligha csökken a visszaélések száma, a vezető tisztségviselők mindenesetre a szavak szintjén rendkívül elkötelezettek a harcban. Elhangzott, hogy az olimpiai pályázat átláthatósága éppen olyan fontos, mint a közbeszerzési piac tisztasága.
Hamarosan a kormány jó része a Várba költözik, az élet pedig annak tövében is zajlik: már nagyban újítják föl a Postapalota műemléki épületét, amely hárommilliárdos kiesést követően került át az egyik állami zsebből a másikba. Illetve nem feltétlen abba, lévén az MNB alapítványok cégeire kicsit más játékszabályok vonatkoznak.
Bűncselekmény hiányában felmentette a Sukoró-per két fővádlottját, Tátrai Miklóst és Császy Zsoltot a hűtlen kezelés bűntettének kísérlete alól a másodfokon eljáró Szegedi Ítélőtábla – tájékoztatta a PestiSrácok.hu-t a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. két volt vezetője. A Sukoró-ügy lényege, hogy még 2008. július 30-án Joav Blum izraeli-magyar üzletember csereszerződést kötött az állam képviseletében eljáró Magyar Nemzeti Vagyonkezelővel (MNV). Blum egy befektetőcsoportot képviselt, amely King’s City névvel kaszinóvárost akart építeni a Velencei-tó partjára, Sukoró területén.
A Sukoró-ügy is azt bizonyítja, hogy a szocialista kormányok tele voltak korrupciós ügyekkel – nyilatkozta a PestiSrácok.hu-nak Halász János, a Fidesz-frakció szóvivője. A politikus portálunknak hangsúlyozta, a Szegedi Ítélőtábla szerdai – felmentő – ítélete még nem jogerős, így bízik benne, hogy harmadfokon igazságos ítélet fog születni. Szerinte a korábbi, első fokon meghozott bírósági döntés pont arról szól, hogy a Gyurcsány-kormány idején olyan üzletet kötöttek volna egy külföldi befektetővel, amely, ha létrejön, akkor milliárdos kárt okozott volna az államnak.
Első fokon tárgyaltatná újra a moszkvai kereskedelmi kirendeltség épületének eladási ügyét a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség. A vádhatóság szerint a Budapest Környéki Törvényszék tavaly rosszul értékelte a bizonyítékokat és nem is tárta fel teljesen a sokmilliárdos kárt okozó adásvétel körülményeit, amikor felmentette a hűtlen kezeléssel vádolt Székely Árpád nagykövetet és bűnpártolással vádolt társait.
Hivatali vesztegetés és hűtlen kezelés miatt vádat emelt Szigetvár volt polgármestere, egyik önkormányzati képviselője és egy önkormányzati cég volt vezetője ellen a Mohácsi Járási Ügyészség – közölte a vádhatóság az MTI-vel.
Az ügyészség hivatali vesztegetés miatt emelt vádat Szigetvár volt polgármestere, a polgármester nevelt fia és egy önkormányzati képviselő ellen.
Az elmarasztaló elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését kérték a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. korábbi vezetőinek védői a Sukoró-ügy másodfokú tárgyalásán hétfőn a Szegedi Ítélőtáblán.
A Szolnoki Törvényszék tavaly szeptemberben négy év börtönbüntetésre ítélte Tátrai Miklóst, az MNV Zrt. volt vezérigazgatóját, Császy Zsolt értékesítési igazgató pedig 3 év 6 hónap börtönt kapott. A bíróság az első- és a másodrendű vádlottat – tettesként, illetve bűnsegédként – különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének kísérletében mondta ki bűnösnek. Markó Andreát, a Pénzügyminisztérium volt szakállamtitkárát és F. Zsolt értékbecslőt felmentették. V. Bálint ügyvédet kétrendbeli közokirat-hamisítás miatt pénzbüntetésre ítélték, amely az összesen 600 ezer forint meg nem fizetése esetén fogházbüntetésre változik.
Az állam képviseletében eljáró MNV Zrt. 2008. július 30-án kötött – egy tervezett turisztikai beruházáshoz kötődő – telekcsere-szerződést egy külföldi befektetői csoport képviselőjével, Joav Blum izraeli-magyar üzletemberrel. A Központi Nyomozó Főügyészség emiatt 2009 áprilisában nyomozást indított. A Fővárosi Ítélőtábla 2011. június 13-án jogerősen semmisnek mondta ki a szerződést, azzal, hogy vissza kell állítani az eredeti állapotot. A vádirat szerint a beruházással összefüggő telekcsere-szerződés teljesülése esetén 1,294 milliárd forint kár érte volna az államot.
