Karácsony előtt a Honvédelmi Minisztériumtól soronként beszkennelt adatokat kaptunk a politikusok repüléseinek költségeiről. Hosszas munkával sikerült használható táblázattá alakítanunk a számokat, amik több szempontból is megdöbbentőek. Egyrészt kiderül belőlük, hogy sok esetben még a katonai repülőgépek üzemanyag-fogyasztását sem számlázta ki a honvédelmi tárca Orbán Viktor, Szijjártó Péter és Novák Katalin utazásai kapcsán. Másrészt viszont a delegációk fedélzeti ellátása gyakran horribilis összegekbe került. A külügyminiszter kairói útja során például 5,5 millió forint volt a delegáció fedélzeti étel- és italfogyasztása, plusz még 6,8 millió az internethasználat. De vannak érdekes adatok a miniszterelnök amerikai és horvátországi kiruccanásairól is.
Megtaláltuk azt a svájci alapítványt, amiről a Nemzeti Információs Központ a titkosítás alól januárban feloldott második, dollárbaloldal-ügyi országgyűlési tájékoztatójában azt állítja, hogy az Action for Democracy korábban ismertté vált, milliárdos támogatásán felül közel 900 millió forintot küldött az Ezalényeg portálok kiadójának a tavalyi választási kampány során. A genfi bejegyzésű szervezet tisztségviselői nem nyilatkoztak az Átlátszó megkeresésére, de nyilvános forrásokból is sok minden megtudható róluk, és az általuk jegyzett alapítványról.
Az elmúlt napokban mindenki a magántőkealapokról beszélt, nem véletlenül. A Direkt36 ugyanis vette a fáradságot és végigbogarászott egy nyilvántartást, amelyből kiderült, kik a végső tulajdonosai egy-egy magyar magántőkealapnak. Nagy meglepetés persze nem érhetett senkit: a háttérben Mészáros Lőrincet, Szíjj Lászlót és Száraz Istvánt is ott találjuk. Most egy egyszerű kapcsolati háló és egy rövid folyamatábra segítségével próbáljuk megmutatni, ki kivel és hogyan függ össze a most feltárt információk alapján.
Matolcsy György jegybankelnök fiának barátja, Száraz István igazán nem panaszkodhat az új évre. A napokban derült ki ugyanis, hogy cége, a FRANK Digital Kft. tavaly decemberben elnyerte a Magyar Nemzeti Bank 3,3 milliárdos tenderét, majd az uniós közbeszerzési értesítőben látott napvilágot, hogy a Neumann János Egyetem kommunikációs kampányát is ők vihetik nettó 119 millió forintért. A többi 3 jelentkezőből kettőt kizártak, a harmadik pedig drágább ajánlatot adott. Az egyetem 2020 óta egy vagyonkezelő alapítványé, amelynek kuratóriumában ott ül Lezsák Sándor, az Országgyűlés fideszes alelnöke is.
Az áprilisi országgyűlési választást megelőzően számos olyan történetet lehetett hallani, hogy egyes jelöltek visszaélhettek a választópolgárok személyes adataival, ugyanis sokan számoltak be arról, hogy tudtukon kívül kerültek fel az ajánlóívekre. Az Országos Rendőr-főkapitányság az Átlátszó érdeklődésére december végén elárulta, hogy hány esetben került eddig sor a hamis magánokirat felhasználása bűncselekmény gyanúja miatt vádemelésre, mennyi eljárást szüntettek meg, vagy függesztettek fel. Az adatokból az látszik, hogy az eljárások több mint harmadát függesztették fel ismeretlen elkövető miatt, minden tizedik nyomozást pedig megszüntettek.
„Itt az újabb rendkívüli intézkedés: tilos kivinni tűzifát az országból” című közleményben jelentette be Nagy István agrárminiszter augusztus 9-én, hogy „a háború és a brüsszeli szankciók okozta energiaválság miatt a kormány kiviteli tilalmat rendel el az energiahordozókra, így a tűzifára is.” A hírt a magyar sajtó nagy része, jobb- és baloldalon is, nagyjából szó szerint, hasonló címmel átvette. Az augusztus 9-én elfogadott kormányrendelet azonban egyrészt nem tiltotta meg a tűzifa kivitelét Magyarországról. Másrészt az Átlátszó által kikért, illetve a KSH-tól letöltött adatok szerint sincs szó a kivitel tilalmáról, hiszen a kormányrendelet elfogadása óta is zajlik a faanyagok exportja, az illetékes hivatalok tudtával.
Van orosz gáz, mégis megváltozott a hazai hatósági ár, azaz a rezsicsökkentés. A kormány az elmúlt 12 évben nem szívesen beszélt arról, mennyibe is került a hazai árszabályozás. Az MVM honlapján elérhető képletek alapján azt számoltuk ki, mennyibe kerül az energia, ha a vállalkozók kapják tényleges piaci áron, és mennyi lehet a kiesés a lakossági rezsicsökkentéssel.
A Hazugság Csatornái projekt keretében az Átlátszó tizenhárom közép- és kelet-európai szerkesztőséggel fogott össze, hogy alaposan megvizsgálja, hogyan visszhangozzák és erősítik fel Európában a hamis és szélsőséges híreket terjesztő „híroldalak” a Kreml stratégiai megfontolásokból terjesztett dezinformációs üzeneteit. Cikksorozatunk első részében a kelet-közép-európai dezinformációs webszájtok közötti kapcsolatot mutatjuk be.
November 22-én adta ki elmarasztaló jelentését az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) egy magyarországi regionális hulladékkezelési projekt uniós támogatásaival kapcsolatban. Az OLAF sem a pályázatokat, sem a projektgazdát nem nevesítette és érdeklődésünkre sem árulta el. Ugyanakkor a közleményükben leírt részletek és korábbi ismereteink alapján arra következtettünk, hogy az észak-balatoni hulladékgazdálkodási projekteket vizsgálta és találta szabályellenesnek a hivatal. Kérdésünkre az észak-balatoni rendszert működtető szervezet megerősítette, hogy valóban most vizsgálta őket az OLAF, ugyanakkor a közleményben leírtak jogosságát tagadják. Arra a kérdésünkre, hogy honnan teremtenék elő a több mint 4 milliárd forintot, ha tényleg vissza kell majd fizetni az Uniónak, nem kaptunk választ.
Azon lehet vitatkozni, hogy hol milyen kórházi osztályokat érdemes fenntartani, az viszont nem optimális, ha kiszámíthatatlanul működik a rendszer, és az emberek bingózhatnak, hogy hétvégi páratlan napokon vajon milyen messze lesz a legközelebbi szülészet, vagy hol lesznek képesek ellátni a gyereküket. Rendszeresen frissülő ábráinkkal áttekintheti az eddig megismerhető kórházi leállásokat.
