K-Monitor Adatbázis

A weboldalainkat érő túlterheléses támadások rendszeressé és szinte megszokottá váltak az elmúlt időkben. A Pegazus-ügyben is érintettek voltunk, csütörtökön azonban szintet lépett a kiberbiztonsági para az Átlátszónál – államilag támogatott hackertámadásra figyelmeztette a Google a főszerkesztőt a Gmail accountján. Az eset nem egyedi, Lőke András, az ittlakunk.hu felelős szerkesztője, a tényfeltáró újságíró Transparency-Soma-díj zsűrijének elnöke ugyanerről számolt be a Facebook-oldalán.

Hétfő délelőtt összeült a parlament nemzetbiztonsági bizottsága, amelyen a bizottság ellenzéki képviselői a Pegasus-kémszoftver beszerzéséről és használatáról kérdezték a kormány információszerzést felügyelő tagjait. A meghívottak közül Pintér Sándor belügyminiszter és Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium államtitkára ment el az ülésre. A bizottság jobbikos elnöke, Stummer János az ülést követő sajtótájékoztatón örömtelinek nevezte, hogy a Fidesz–KDNP mind a négy képviselője részt vett, így a júliusi üléssel ellentétben most határozatképes tudott lenni a testület. Ezen túl sok más érdemi információt nem tudott mondani Stummer, mert az ülésen elhangzott információkat a minisztérium 2050 végéig titkosította.

Nem cáfolta egyértelműen az ellenzéki tagok szerint sem a belügyminiszter, sem a titkos megfigyeléseket engedélyező igazságügyi tárca államtitkára, hogy a Pegasus-kémszoftverrel politikusokat, újságírókat is célba vettek. A részleteket feltáró vizsgálóbizottságot a Fidesz–KDNP leszavazta, az ülésen a témában elhangzottakat pedig majdnem 30 évre titkosították.

Magyar Olivér Mátyás szekere jól fut, egy másik új cégébe a felcsúti milliárdos érdekeltségébe tartozó MKB Bank kockázati tőkealapja szállt be.

Fideszes gazdasági potentátokat is megfigyeltek a Pegasusszal, a titkosszolgálatoknál ezért a botrány kirobbanása után leginkább amiatt fájt a vezetők feje, hogy kormánypárti “erős emberekről” is kerülhettek ki külföldre érzékeny információk. Mára úgy tűnik, az ellenzék elengedte a Pegasus-témát, az ügyészségi nyomozás pedig vontatottan halad, bár sokat amúgy sem lehet várni tőle.

ÉRTESÜLÉSEINK SZERINT NEM KIZÁRT, HOGY A NEMZETI TÁVKÖZLÉSI SZOLGÁLTATÁST – AZ AUTÓPÁLYÁKHOZ HASONLÓAN – KONCESSZIÓBA ADJA A KORMÁNY. LÉNYEGÉBEN PRIVATIZÁLJÁK AZT AZ ÁLLAMI INFRASTRUKTÚRÁT, AMIT UNIÓS PÉNZEN FEJLESZTETTEK FEL. AZ ÜZEMELTETÉSRE EGYETLEN SZEREPLŐ LESZ ALKALMAS, MÉGHOZZÁ AZ ORBÁN VIKTORHOZ KÖTHETŐ 4IG, AMELY AZ ÁLLAM HATHATÓS SEGÍTSÉGÉVEL AZ ELKÖVETKEZENDŐ ÉVEKBEN GYAKORLATILAG MONOPOLHELYZETBE KERÜLHET A PIACON, NEMCSAK AZ ÁLLAMI ÉS ÜZLETI SZFÉRÁBAN, HANEM A LAKOSSÁGIBAN IS. EZ ÓRIÁSI BEFOLYÁS, AMINEK ALAPJA LEHET EGY ÁLLAMI BERUHÁZÁSBAN ÉPÜLŐ KORMÁNYZATI ADATKÖZPONT IS, AMELYNEK MÁR ÉVEK ÓTA MŰKÖDNIE KELLENE GÖDÖN, DE A RÁKÖLTÖTT MILLIÁRDOK ELLENÉRE A BERUHÁZÁS SEHOL SEM TART.

Augusztus közepén jelent meg kormányhatározat arról, hogy megszűnik az egységes kormányzati ügyiratkezelő rendszer érkeztető programja (KÉR). A minisztériumok és állami hivatalok közötti iratokat digitalizáló informatikai rendszerre és annak működtetésére a Jelen lap értesülése szerint 14 milliárd forintot elköltöttek.

Tovább duzzadt a 4iG Nyrt. közpénzes megrendelésállománya: a céget kiválasztotta a Digitális Kormányzati Ügynökség Zrt. egy 520 milliárdos és egy 60 milliárdos informatikai keretmegállapodás egyik beszállítójának. A 4iG az Antenna Hungaria állami vállalatban is többségi tulajdont szerezhet.

A kormány nem kényszeríti túl drága terjeszkedésbe a céget – állítja a korábban Mészáros Lőrinc nevével összefonódó 4iG főtulajdonos-irányítója. Cége többségi részesedést szerez az Antenna Hungáriában, de szerinte az állam jól jár majd azzal, hogy kisebbségi tulajdonos lesz.

Hatalmas számlagyár működött annak az informatikai vállalatnak az árnyékában, amely Tarlós István főpolgármestersége idején nyerte el a BKV informatikai rendszerének üzemel­te­té­sét és fejlesztését, és a munkában egészen idén június végéig részt is vett.