K-Monitor Adatbázis

Azt mondták, működnek a két éve 900 millió forintért vett szoftverek, amelyeknek az ország közoktatási intézményeit kell összefogniuk. Aztán azt mondták, majdnem működnek, de a beüzemelésre haladékot kaptak. Amikor pedig Hadházy Ákost végre beengedték az ország legnagyobb munkáltatójához, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központhoz, kiderült, hogy szinte semmi nem működik. Sőt, van, amit már kukáztak.

Feljelentést tesz az LMP az egykori Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 900 millió forintról induló, ám végük 2,5 milliárd forintba kerülő informatikai beszerzésével kapcsolatban, az ellenzéki párt szerint ugyanis az uniós forrásból kifizetett rendszer szinte egyáltalán nem működik.

Teljes káosz uralkodott az I. kerület fontos műemlékei, így a budai Vár és a Várkert Bazár pénzügyei körül az elmúlt években. A Miniszterelnökség által felkért vezetők, így elsősorban a korábbi zalaegerszegi polgármester, Gyutai Csaba a sajátjaként kezelte az ingatlanvagyont. Ez akár jót is jelenthetne, például óvó gondosságot. De sajnos Gyutai és családtagjai tényleg beköltöztek.

Garancsi István cégének több mint kétmilliárdos forgalma volt, társasági adót alig fizettek, a cégvezető az 533 milliós profitból 477 milliónyi osztalékot szavazott meg magának.

Minden korábbinál több pénzt keresett Garancsi István, az ország tíz legbefolyásosabb embere közé sorolt, 38 milliárd forintra becsült vagyonával a 23. legmódosabbnak számító vállalkozó, Orbán Viktor kormányfő jó barátja az online pénztárgépeken – derül ki a 2016-os céges beszámolókat böngészve.

Figyelős kiadói munkatársak levelezésének kifürkészését tervezte az egyik középvezető a cég külsős informatikusai segítségével. A birtokunkba került levélváltás szerint úgy fest, legalábbis belefogtak a munkába. Úgy tudjuk, a vállalati belső kémkedés oka az Átlátszó múlt heti cikke a csökkenő előfizetőszámról: Schmidt Mária cégénél informátorunk után kutakodtak.

Nyomozást rendelt el a Fővárosi Főügyészség az EMIR-ügyben, amely miatt közel 18 milliárd forintnyi uniós támogatás visszafizetése fenyeget, és amelyben Lázár János tett feljelentést – írja az ügyészség sajtóközleményében. A gyanú szerint 2003 és 2008 között visszaélések történtek az egységes monitoring és informatikai rendszer (EMIR) fejlesztése és üzemeltetése közben: a Nemzeti Fejlesztési Hivatal és a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség tisztségviselői a feljelentés szerint 17 milliárd forintot meghaladó vagyoni hátrányt okoztak.

Mintegy 17 milliárd forintos kárt okozhattak a Nemzeti Fejlesztési Hivatal és a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség tisztségviselői 2003 és 2008 között. Az ügyben kedden nyomozást rendelt el a Fővárosi Főügyészség különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanúja miatt – közölte a fővárosi főügyész.

Nyomozást rendelt el a Fővárosi Főügyészség a Miniszterelnökséget vezető miniszter feljelentése alapján - közölte a Fővárosi Főügyészség.

Dobrev Klára, az Altus Zrt. vezérigazgatója szerint Lázár Jánosnak minden dokumentum a rendelkezésére áll, hogy az EMIR-rendszer (Egységes Monitoring- és Informatikai Rendszer) ügyében megvédje Magyarország érdekeit, de a Miniszterelnökséget vezető miniszter \"alantas politikai szándékból\" inkább \"sutba dob\" 18 milliárd forintot, és tudatosan hazudott.