K-Monitor Adatbázis

Matolcsy Ádám tavasszal alapított cégének felét adta el az MNB által felügyelt MKB Bank Nyrt.-nek.

Építési engedély nélkül, a hatóságokat félrevezetve épített magának álomvillát a harsányságáról, erőszakos akcióiról ismert baloldali politikus Budapest egyik legdrágább kerületében. Ráadásul régi parasztháznak próbálja álcázni a legalább 150 milliót érő épületet. Éppen az a Tordai Bence építkezett jogsértő módon, aki hosszú ideje a lehető legharsányabban támadja az ugyancsak engedély nélkül építkező milliárdost, Csipak Pétert.

Már építési engedélye is van annak a Népfürdő utca sarkára tervezett több mint 300 lakásos társasháznak, ami Rahimkulov Ruszlan orosz milliárdoshoz köthető, és amit korábban túlépítés miatt nem támogatott a kerület.

Miután az állam gálánsan megtámogatta, a Mathias Corvinus Collegium immár saját forrásaiból terjeszkedni kezdett. Cél a 10 ezer diák, és bár ettől még messze van az intézmény, pénzt nem kímélve építi ki vidéki hálózatát.

Hadházy Ákos független képviselő arról számolt be friss közösségi posztjában, hogy Rogán Antal kabinetfőnökének strómancége megvásárolta a Magyar Posta siófoki üdülőjét.

Újabb nagy értékű ingatlanról, ezúttal a Posta volt siófoki üdülőjéről derült ki, hogy megvásárolta a veresegyházi Lotharidesz Balázs egyik cége - számolt be a Facebookon Hadházy Ákos.

Hiába folyt be 11 milliárd forintnyi osztalék az államtól kapott részvények után a Mathias Corvinus Collegiumot fenntartó alapítványhoz, a tavalyi évet majdnem 9 milliárdos veszteséggel zárták, ami az előző évinek a százhúszszorosa.

A kisvasút végállomásánál kialakítandó létesítményt Mészáros Lőrincék cége építi.

Fidesz körüli civilek, sőt álcivilek esetében is bárki lehet milliárdos vagyon kezelője, hiszen a kormány és a parlamenti többség mindenféle aggály nélkül osztja szét a közösség vagyonát a hithű szervezetek között.

A kormánynak nagyon fontos lehet a több évtizede hiányzó tornyok pótlása, hiszen a választási győzelem után az első döntések egyikével nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházássá minősítette a tetőrekonstrukciót, így az építtetőnek nem volt szüksége településképi szakmai konzultációra, az ügyben sem a fővárosi, sem a kerületi önkormányzat véleményét nem kellett kikérniük, az engedélyezési eljárást pedig a helyi építési szabályok meghágásával gyorsított eljárásban kapták meg.