K-Monitor Adatbázis

A 2024-es nyári olimpiai játékok elnyerését célzó pályázat előkészítésére 50-50 százalékos tulajdonban alapított vállalkozást a Fővárosi Önkormányzat és a Magyar Olimpiai Bizottság. A MOB-elnök Borkai Zsolt szűkebb pátriája, Győr felülreprezentált a vezetőségben: a győri aljegyző és Borkai MOB-os főtanácsadója is ismerősek lehetnek az Átlátszó olvasóinak.

Fidesz-közeli médiacégek és a közmédia csatornái részesültek legnagyobb részben a kormány tavalyi, 600 millió forint értékű kampányának költéseiből, amit a működő magyar reformok népszerűsítése céljából készíttetett a Miniszterelnöki Kabinetiroda (MK). Ez Rogán Antal minisztériumának válaszából derül ki, amit a 444 közérdekű adatigénylésére válaszul küldött a hivatal.

Nagyjából 22 millió forintból ki lehet fejleszteni azt a honlapot, amire a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara 470 millió forintot költött, és ezt ők is tudják.

Az EU csalás elleni hivatala (OLAF) elrendelte az úgynevezett vakszoftver: gyengénlátók számára az internetezést állítólag segítő, félmilliárd forint uniós forrással támogatott, ám az ígéretek ellenére egyelőre nem hozzáférhető program vizsgálatát.

Soha olyan bevállalós világkiállítási programunk nem volt, mint amit Szőcs Gézának sikerült összeraknia Milánóban. Volt már szó a láthatatlan filmekről és a misztikus élményutakról, de most mélyebbre ástunk. Megdöbbenve láttuk, mire költött az állam milliárdokat a magyar hatóságoktól távoli Olaszországban. Ha ebből nem derül ki, milyen kreatív nemzet vagyunk, akkor semmiből.

Az EU csalás elleni hivatalához (OLAF) fordult egy budapesti vak férfi. Nagyon felbosszantotta, hogy több mint félmilliárd forint uniós támogatást nyert el egy szoftverfejlesztő, aki azt ígéri, a fejlesztés fogyatékkal élő felhasználóknak segít majd internetezni. A vakok ugyanis pont azóta számítógépeznek, amióta a látók. Az uniós pályázattal nem csak ez a furcsaság: a szoftver fejlesztője vegyiáru nagykereskedelemmel foglalkozik, és az állami pályázat-nyilvántartás szerint nem is ők nyerték el az 558 milliót.

A külföldön már humanitárius katasztrófaként emlegetett magyarországi menekültkérdést a betonon fekvő emberek elé állított rendőrsorfalban megtestesülő erődemonstrációval, és hangos kommunikácóval “kezelő” kormány 380 milliót költött a bevándorlásról és terrorizmusról szóló konzultáció hirdetéseire. Azt azonban titkolja a Miniszterelnökség, hogy melyik újságnak, rádiónak és tévének pontosan mennyit is fizettek a menekültellenes hangulatkeltésben való részvételért.

A szállítmányozással foglalkozó cég, aminek tulajdonosát, Wáberer Györgyöt júliusban nevezte ki Orbán Viktor a közúti fuvarozás miniszterelnöki bizotsának, eddig nem tűnt ki azzal, hogy a kultúra lelkes mecénása lenne. És valahogyan a velencei biennale támogatását sem kürtölik világgá.

Április végén jelent meg a Közbeszerzési Értesítőben, hogy a tavaly életre hívott Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKH) nyolc különböző feladatkörben 25 milliárd forint értékű pályázatot hirdet médiaügynökségek és partnereik részére. Az NKH-t azért találta ki a kormány, hogy egy helyre gyűjtse az állami intézmények és vállalatok hirdetési költéseit.

Elindult az eVoks online eszköz, aminek a célja, hogy a magyar állampolgárokat segítse abban, hogy közösen tudjanak dönteni jelentős közügyekben, és fontos ügyekre fel tudják hívni a döntéshozók figyelmét.