2013-ban írtunk először arról, hogy az Elios Zrt. hogyan trükközött az uniós támogatásból megvalósuló közvilágítási projektekkel. A cégben tulajdonos volt Orbán Viktor miniszterelnök legidősebb lányának, Orbán Ráhelnek a férje, Tiborcz István is. Amikor az Európai Unió Csalás Elleni Ügynöksége, az OLAF is vizsgálódni kezdett az Elios-ügyben, Tiborcz kiszállt a cégből, a magyar rendőrség pedig a nyomozás során nem talált semmi problémát. A kormány nem hozta nyilvánosságra az Elios-ügyről szóló OLAF-jelentést, de az Eleven Gyál nevű civil szervezet a TASZ segítségével kiperelte a dokumentumot az Európai Bizottságtól.
Rágalmazás vétsége miatt bűnösnek mondta ki Görgényi Ernő polgármestert szerdai ítéletében a Békéscsabai Járásbíróság. Egyben megrovásban részesítette, amiért olyan valótlan tényállítást tett, amely egykori helyettese, de ma már az ellenzék színeiben politizáló Galbács Mihály becsületének csorbítására volt alkalmas.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) jogtalanul utasította ki a Telexet és a sajtót a kórházakból – ezt mondta ki a Fővárosi Törvényszék, miután a bíróságon támadtuk meg a döntést, amellyel a köztévén és az MTI-n kívül minden más orgánumot kitiltottak a járvány alatt az egészségügyi intézményekből. A bíróság jogerősen kimondta: nem a minisztérium, hanem a kórházigazgatók hatásköre arról dönteni, hogy kit engednek be az intézménybe.
Lezárult a Városháza eladási ügyének politikai kivizsgálása: a Fővárosi Közgyűlés szerdai ülésén elfogadta az ügyet vizsgáló eseti bizottság jelentését, miszerint nem volt döntés az eladásról, nem volt jutalékos rendszer, nem volt irányított pályázat, az ingatlaneladás átláthatóan működik, és felvetődött az orosz beavatkozás lehetősége.
2015 óta a nyolcadik olyan naptári évbe léptünk, amióta vizsgálják a hatóságok a Quaestor-ügyet, de még mindig nincs a vádat megalapozó szakértői vélemény. A Questor-ügyben a bíróság fajsúlyos pénzügyi és tőkepiaci kérdésekben várna szakértői segítséget, ezeket integrálná a vádiratba, hiszen nem várható el egy ügyésztől, vagy egy bírótól, hogy részleteiben is értsen a tőkepiacokhoz. De az igazságügyi szakértőkről sorra kiderül, hogy nem járhattak volna el. Az ügyben a bíróság eddig nyolc pénzpiaci- és tőkepiaci szakértőt rendelt ki a szakkérdések megválaszolására. Volt olyan szakértő, aki a kirendelés után 4 évvel később jelentett be elfogultságot; volt olyan szakértő a tárgyaláson, aki alapvető kérdésekre sem tudott adekvát választ adni, és volt olyan szakértő, amely elfogultságra, leterheltségre és kompetencia hiányára egyaránt hivatkozva kérte kizárását. A Telex úgy hallotta, hogy a további esetek között olyan is akadt, amelyben a szakértőről kiderült, hogy a Postabank-ügyben volt vádlott, vagy éppen a Quaestor-ügy károsultja volt.
A vadászati kiállításra hat állatszobrot rendeltek meg Szőke Gábor Miklós kormánykedvenc szobrász műhelyéből. A kiállítást szervező cég a múltkori adatigénylésünk alkalmával azt állította, hogy csak három alkotás (bőgő szarvasbika, vizsla, nyúl) árát ismeri, arról fogalma sincs, hogy a többi mennyibe került. Az állami cég azonban nem bontotta ki a valóság minden részletét, ugyanis a kiállítás hivatalos honlapján megtaláltuk a hiányzó szobrok árát egy dokumentumban. Kiderült, hogy a csodaszarvasra és a vadkanra összesen 30 millió forintot kapott a Magyar Természettudományi Múzeum, egy L. Simon Lászlóhoz köthető alapítvány pedig a medve szobor elkészítésére 18 millió forintot. Hónapokba telt, de végre kiderült tehát, hogy a hat állatszobor összesen 300 millió forintba került az adófizetőknek.
Vihart kavart az a hétfő reggeli bejelentés, hogy a Tolna Megyei Rendőr-főkapitányság egyetlen határozattal lezárt három olyan korrupciósnak gondolt ügyet is, amelyet az előző, fideszes pécsi városvezetés időszakának átvizsgálása során tártak fel az önkormányzat és a pécsi városi cégek átvilágításával megbízott ügyvédek. A rendőrség szerint nem bizonyítható, hogy bűncselekmény történt. Ezeknek az ügyeknek azonban koránt sincs még vége. Városházi forrásaink szerint a pécsi városvezetés elszánt abban, hogy végigvigye az ügyeket, így az érintetteknek mindenképpen bíróság elé kell állniuk. A folyamatot ráadásul, ami ehhez vezet, eddig sem titkolták.
Az OTT-ONE Nyrt. részvényeivel már tavaly április óta nem lehet kereskedni a tőzsdén.
111 millió forintos büntetést szabott ki a Magyar Nemzeti Bank a lélegeztetőgép-bizniszben is felbukkant OTT-One Nyrt.-re. Több hiányosságra és hibára hivatkozik a jegybank: bennfentes információ haladéktalan nyilvános közzétételére, illetve a rendkívüli tájékoztatási kötelezettségre vonatkozó jogszabályi rendelkezések megsértése miatt is büntettek, emellett tiltott piaci manipuláció is felmerült.
