K-Monitor Adatbázis

Amikor az állam befektetésre kihelyez előbb 150 milliárd forintot, majd újabb 50 milliárd forintot, alapvető elvárásnak tűnik, hogy legalább azt elárulja, hogy kire bízott ennyi pénzt. Magyarországon ez nem így zajlik. Az MFB a többfordulós Krízis Tőkeprogram győzteseit nem árulja el, így mindenkiben csak erősíti a találgatást, miért kell szégyellni a végeredményt. Magyarországon létezik egy forma, a magántőkealap, amely intézményesítette a gazdaságban a rejtőzködést, az anonimitást. A befektetőnek innentől törvény adta joga, hogy elbújhat a struktúra mögött, és így birtokoljon ingatlanokat, cégeket, akár kiemelten fontos vállalatokat, bankokat, energetikai szolgáltatókat. Már ez sincs jól, de az még kevésbé, ha az állam is előszeretettel töltögeti fel ezeket. Ami azonban végképp érthetetlen, hogy a következő történetben még az elemi tájékoztatást sem adja meg erről a nyilvánosságnak.

Orbán Viktor egyértelművé tette, mi vezette a közalapítványok kurátorainak kiválasztásakor: világnézeti elköteleződést várt el. Közben várhatóan újabb forrásokhoz juthatnak majd a kiszervezett intézmények.

Ez az új, „kettes számú” ingatlan A és B részre van osztva, Éder Zoltán mindkettőt a kétezres évek elején vásárolta egy év eltéréssel. Az 1943 négyzetméteres B telek a tulajdoni lap tanúsága szerint a mai napig az övé, az 1658 négyzetméteres A-t viszont tavaly ugyanazon a novemberi napon adta el a Mészáros-érdekeltség Art-Com Kft.-nek, amelyen a másik, széchenyihegyi ház is gazdát cserélt. A különbség a kettő között, hogy az utóbbinál Éder és az Art-Com között még tulajdonos volt egy liechtensteini szállítmányozócég, majd a Jellinek Dániel-féle Indotek Csoport egyik leányvállalata. Édernek és az Indoteknek hivatalosan nincs semmi közük egymáshoz, de a két ingatlan adásvétele közel egy időben történhetett, mert a földhivatalba aztán egyszerre mentek be a bejegyzési kérelmek.

Egy névtelenséget kérő forrás a napokban jelezte nekünk, hogy úgy tudja, a Svábhegyre, az említett házba költözik majd Mészáros és Várkonyi. A tipp ezúttal jó volt: a négy lakás a tulajdoni lapok szerint korábban is egy kézben volt, és tavaly novemberben egyszerre cseréltek gazdát, a vevő pedig az Art-Com Kft., melynek tulajdonosa az EKHO magántőkealap. A magántőkealapok jellegzetessége, hogy nem lehet a színfalak mögé látni, nyilvánosan elérhető dokumentumokból nem derül ki, kiknek a vagyonával sáfárkodnak. De az őket kezelő cégekre ez már nem igaz: a az EKHO esetében is látszik, hogy a kezelője a Mészáros Lőrinc tulajdonában álló a Status Capital Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt.

Február 15-én eladta a Tiborcz István tulajdonában álló BDPST Ingatlanforgalmazó és Beruházó Zrt. azt a projektcéget, ami a ferencvárosi Lónyay utca 29. alatti ezer négyzetméteres műemléképületet birtokolja – derült ki az Opten céginformációs szolgáltató adataiból.

A jéghegy csúcsa lett volna csak a Budapest Banknál az újdonsült Rogán família meghiúsult milliárdos földvásárlási hitele. A korábban tiszta portfóliójú bankot mostanra kitömték ilyenekkel. „Egy feltételezett kormányváltás után mindkét oldalon ugyanaz lesz a kérdés: ki és hogyan veheti át a NER óriásbankjának irányítását?”

A majdnem 16 ezer soros kimutatás első 26 helyezettje, azaz a jelentkezők 0,16 százaléka vitte el a 2018–2020-ban lekötött szállás-, élménypark- és strandfejlesztési források – a már emlegetett 300 milliárd forint – felét. Az első nyolcvan versenyzőhöz, vagyis az igénylők fél százalékához pedig 205 milliárd forint, a teljes támogatási összeg bő kétharmada jutott. Mindez azért is szürreális, mert a kormányzat eredetileg azt kommunikálta, hogy 2030-ig fog elkölteni 300 milliárdot szálláshelyfejlesztésre, nem pedig három esztendő alatt. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy az ömlesztett Kisfaludy-listákra a strand-, fürdő- és kalandpark-fejlesztési pénzeket is felvitték, tehát egyelőre biztosan nem merült ki teljes egészében a további tíz évre szóló szálláskeret. Ám az biztos, hogy az MTÜ eddig úgy pumpálta ki a vissza nem térítendő támogatásokat a NER-kompatibilis szereplőknek, mintha nem lenne holnap. Miközben a 2019-es járványmentes évről szóló vendéglátóipari-turisztikai elemzésekből egyértelműen kiolvasható, hogy 100-200 milliárd forintból többé-kevésbé meg lehetett volna menteni a Covid-sújtotta ágazat derékhadát.

Az állami vagyont kezelő szervezet, az MNV évekig nem tette lehetővé, hogy az önkormányzat közterületté minősíthesse az egykori Club Aliga bizonyos részeit. Aztán új tulajdonosai lettek a Club Aliga területe fölött rendelkező cégnek. Az egyik Mészáros Lőrincé, a másik Szivek Norbert érdekkörében van. Utóbbi a tulajdonosváltáskor még az MNV vezérigazgatója volt.

A honvédelmi államtitkár birkózó alapítványa még be sem fejezte a 4,5 milliárd forintos csarnoképítési projektjét, máris megszerezte a csepeli stadiont és két vízitelepet az egyik leggazdagabb magyar cégcsoportjától. Hogy miből, az egyelőre nem világos.

Folyamatosan termeli a pénzt, állandóan építkezhetnek rajta a NER-cégek, és Orbán Viktor emberemlékezet óta vissza akarta szerezni – ilyen egyszerűen foglalta össze egy tanácsadó cég vezetője a 24.hu-nak, mi értelme lenne az államnak visszavásárolni a ferihegyi repülőteret üzemeltető Budapest Airport Zrt.-t.