K-Monitor Adatbázis

Manapság pár kattintással bárki kiderítheti, milyen sokat – olykor a törvényi plafon fölött – költenek a pártok a közösségi médiában, ám az ÁSZ egy joghézagra hivatkozva széttárja a kezeit. Egyszerűen kihagyták a választási törvényből a közösségi médiát, mint olyan felületet, ahol politikai kampányokat lehet bonyolítani, továbbá ezek a platformok nem minősülnek a médiatörvény szerinti sem sajtóterméknek – így magyarázta az Állami Számvevőszék (ÁSZ) lapunk érdeklődésére válaszolva azt, miért nem találta hétfőn publikált jelentésében problémásnak, hogy a Fidesz jelöltje a tavalyi szerencsi időközi országgyűlési választáson milyen sokat költött a Facebookon.

Idén, a Pegasus-botrány kirobbanásáig 928 nemzetbiztonsági célú titkos információgyűjtést hagyott jóvá az igazságügyi miniszter, majdnem annyit, mint 2015-ben egész évben. Idén naponta csaknem 5 engedélyre került pecsét, ami több, mint 2014 óta bármikor.

Egy tavaly hozott törvény alapján kerülnek át.

Volt idő – épp 30 éve –, amikor a Orbán Viktor nemhogy az „áment” nem mondta ki az egyházak kárpótlására, de egyenesen tiltakozott az Antall-kormány erről szóló törvénye ellen.

Orbán Viktor egyértelműen a családvédelemre építette fel az építőanyagok áremelkedése ellen indított szabadságharcát, de a meghozott intézkedések a családoknak segítenek a legkevésbé.

Az Alkotmánybíróság szerint alaptörvény-ellenesek a Fidesz által áterőltetett bérlakástörvény haveri passzusai. Az Alkotmánybíróság a köztársasági elnök indítványa alapján vizsgálta a Fideszes többségű országgyűlés által június közepén elfogadott bérlakás törvény-módosítást és arra jutott, hogy alaptörvény-ellenesek a jogszabálynak azok a rendelkezései, amelyek vételi jogot biztosítottak volna azoknak a bérlőknek is, akik 25 évnél nem régebben bérelnek állami vagy önkormányzati tulajdonban álló, műemléképületben lévő lakást. Az Alkotmánybíróság a határozatában emellett alkotmányos követelményként előírta, hogy az elidegenítéshez a műemlékvédelmi hatóságnak is hozzá kell járulnia.

A főváros legértékesebb részein található bérlakások áron aluli értékesítését lehetővé tevő fideszes törvényt korábban Áder János köztársasági elnök sem írta alá. Az Alkotmánybíróság szerint a jogszabály öt ponton is ellentétes az Alaptörvénnyel, át kell írni.

Alaptörvény-ellenesek a bérlakástörvény azon rendelkezései, amelyek vételi jogot biztosítanának azoknak a bérlőknek is, akik 25 évnél nem régebben bérelnek állami vagy önkormányzati tulajdonban álló, műemlék épületben lévő lakást – mondta ki az Alkotmánybíróság csütörtökön közzétett határozatában.

Rendszerszintű problémák vannak a jogállamisággal Magyarországon, az Európai Bizottság pedig kész minden eszközt – beleértve az uniós támogatások felfüggesztését is – bevetni a demokrácia védelmében – mondta Didier Reynders uniós biztos lapunknak adott interjújában.

Kedden kiadta az Európai Bizottság a 2020-as évről szóló jogállamisági jelentését a 27 tagországról, ez összességében a második, az elsőt tavaly szeptember végén ismertették. „Nem a fióknak írjuk ezeket a jelentéseket, hanem azért, hogy legyen valódi eredményük is” – mondta egy magas rangú bizottsági tisztviselő a jelentésről szóló keddi sajtóeseményen. Bár a testület szerint a legtöbb tagállamban javult a helyzet a 2019-ről szóló jelentéshez képest, azt a tisztviselő hozzátette, hogy Magyarországon „sajnos nem történt érdemi előrelépés az országspecifikus jelentés alapján”.