K-Monitor Adatbázis

Százmilliárd forintot költhetnek erre a célra a költségvetésből.

Bányatavakkal tarkított sztyeppévé alakíthatja az ország közepét a kormány által erőltetett bányanyitás. Az Orbán-kabinet nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházássá minősítette a Kiskunlacháza, Délegyháza és Áporka közötti bányaterület kitermelését.

A kormány vételi ajánlatot tett a Budapest Airportra. A német főtulajdonos AviAlliance továbbra sem akar kiszállni a reptércégből, persze nyilván van az a pénz, amiért az állam többségi tulajdonrészt vehet, a cég piaci értéke 2,5-3,5 milliárd euró lehet. Az AviAlliance nyilatkozata alapján nagyon erős nyomásgyakorlás mehet a háttérben.

Legóként egymásra épülő lépésekkel foglal el újabb ágazatot a NER. A kormányfő édesapjának kőbányái után most a legígéretesebb kavicsbánya lett egy Tiborcz-közeli vállalkozóé.

Legóként egymásra épülő lépésekkel foglal el újabb ágazatot a NER. A kormányfő édesapjának kőbányái után most a legígéretesebb kavicsbánya lett egy Tiborcz-közeli vállalkozóé. Újabb sorral egészült ki a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügyek listája – derül ki az erről szóló kormányrendelet friss módosításából. Ez önmagában nem lenne meglepő, hiszen a normál engedélyezési ügymenetből kiemelt projektek száma gyorsuló ütemben nő a Fidesz kormányzása alatt, de az már ritkább, hogy stadionok, Polat- meg Tiborcz István-szállodák és más NER-beruházások után a bányák kerülnek kedvezményezetti körbe.

A gazdaság újraindítása érdekében fizetendő kiegészítő bányajáradékról szóló rendelet jelent meg a Magyar Közlönyben. A koronavírusra hivatkozó rendelet alapján azok a bányák, amelyek kavics, homok, agyag bányászatával, gipsz, mész és cement gyártásával foglalkoznak főtevékenységként, és nettó árbevételük meghaladta a 3 milliárd forintot, azok 90 százalékos különadóval kell, hogy számoljanak. Ezt a kormány az általa tonnánként meghatározott – kavics esetében 700 forint, cement esetében 20 ezer forint – áron felüli értékesítés esetén, a különbözetre veti ki. A rendelet célja a „tisztességes haszonkulcs” kialakítása.

Állami beavatkozásra vár az Alföldvíz, ami lehetne tulajdonosi tőkejuttatás, rezsicsökkentés-kompenzáció, közműadó-megszüntetés vagy az önkormányzati tulajdonosok által kezdeményezett vagyonátvétel is. De mielőbb dönteni kéne.

Több tucat civil szervezet követeli a kormánytól, hogy vonja vissza a névtelen adományozást megszüntető, jogsértőnek tartott rendeletét. Elérte a kilencvenet a tiltakozó civil szervezetek száma, amelyek azt követelik a kormánytól, hogy vonja vissza a névtelen adományozást megszüntető, jogsértőnek tartott rendeletét. Bár a kormány most arra készül, hogy 500 ezer forintig mégis anonimitást biztosít a támogatóknak, az Amnesty International Magyarország programvezetője és a Társaság a Szabadságjogokért vezetője szerint ezzel a legfőbb probléma nem oldódik meg.

A héten derült ki, hogy a kormány közbeszerzést írt ki és 35 évre koncesszióba adná a magyarországi autópályahálózat üzemeltetését és fejlesztését. Arról, hogy mi lehet a gazdasági racionalitás egy ilyen döntés mögött, dr. Lukács Tibort, a Közbeszerzési Hatóság korábbi főtitkárát, közbeszerzési szakértőt kérdeztük, aki szerint több okból is szükség lesz a következő években az állami finanszírozás kiegészítésére.

A Fidesz-közeli cégeknek kormányváltás esetén ellenzékben is lehetnek útépítési megrendeléseik. Furcsa önellentmondással indokolja a kormány, miért kell a magyarországi teljes gyorsforgalmiút-hálózatot magáncégeknek koncesszióba adni. A kabinet szerint az EU nem ad pénzt autópálya-építésre, de közben azt is írják, hogy az útdíjak bevételei fedezik az üzemeltetési és karbantartási költségeket.