Elképesztő mennyiségű közvagyon került ki az állam kezéből kedd délelőtt, amikor a parlament kormánypárti többsége megszavazta a vagyonkezelő alapítványokról szóló törvényeket.
A Parlament keddi szavazásai után alig maradt állami fenntartású egyetem, az öt közalapítványhoz is milliárdos nagyságrendű állami vagyon került. A voksolás nem volt egyszerű, több képviselő jelezte, hogy nem működik a szavazógépe, emiatt kellett megismételni egyes szavazásokat, a kormány javaslatai mindenesetre gond nélkül átmentek.
A jövő évtől az MR Közösségi Lakásalap Nonprofit Kft. lesz a lakások kezelője és bérbeadója. El is adhatja őket.
Az új szervezethez a következő kormányok sem nyúlhatnak hozzá.
Kedden éjjel Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes benyújtotta a törvényjavaslatot a Schmidt Mária-féle Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásért Közalapítvány átalakításáról. A többek között a Terror Háza múzeumot is működtető szervezetet ezzel olyan vagyonkezelő alapítvánnyá alakítják át, mint amilyenekké az egyetemeket is.
Megakadályozta a kormány az Aegon biztosító eladását. Minimum gyanús, hogy tette ezt egy olyan szabály alapján, amelyet egy nappal a tranzakció bejelentése előtt hozott.
De vajon miért olyan fontos a kormánynak az, hogy alapítványnak nevezzék az ezermilliárdokban mérhető értékű állami vagyont kezelő szervezeteket? A válasz kézenfekvő: az alapítványok önálló jogi személyisége a lényeg. Ez ugyanis a gyakorlatban azt jelenti, hogy az a vagyon, ami egyszer alapítványhoz került, többé nem vonható vissza. Ez az állítás bármely alapítvány esetében érvényes, a konkrét helyzetben pedig azt jelenti, hogy amit az állam ezeknek a vagyonkezelő alapítványoknak ad, azt többé nem lehet állami vagyonná visszaalakítani. Sőt az alapítványt nem lehet megszüntetni, a törvény ugyanis nem engedi meg azt, hogy az alapító meggondolja magát. A kormány nyilván arra spekulál, hogy amit most alapítványoknak ad, azt a következő kormányok sem vehetik vissza.
Egyelőre az állami koncessziók, a bírósági végrehajtók és a felszámolók ura lesz a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága. A kormánypárt célja ezzel is egy jövőbeli nem fideszes vezetés gyengítése.
"A közérdekű adatok mellett a közérdekből nyilvános adatok fogalmának az Alaptörvénybe iktatásával már törvényi szinten rendezhető lenne az is, hogy pontosan mely adatkörök, adattípusok tekintetében kötelező a nyilvánosság biztosítása." Ez szerintük javítaná a piaci körülmények között működő állami tulajdonú cégek versenyképességét - tiszta és egyértelmű helyzetet teremtve a jogalkalmazók számára a jogosultságok és kötelezettségek terén egyaránt.
"A NAIH változatlanul fenntartja és a továbbiakban is alkalmazni fogja korábbi, a közpénz-felhasználás nyilvánosságával kapcsolatos állásfoglalásait" - olvasható a hivatal 2020-as, több mint kétszáz oldalas beszámolójában.
