K-Monitor Adatbázis

A reklámadó csaknem duplájára emeléséről szóló törvényjavaslat tartalmaz egy olyan kitételt, ami alapján jó eséllyel már Brüsszel is rá fog bólintani a törvényre, így adószakértők szerint akár le is zárulhat a kormány és az Európai Bizottság közötti jogi vita. Az adóemelés viszont nagyon fájni fog az iparág túlnyomó részének, miközben a piac évek óta egyre nagyobb részét lefölöző Facebooknak és Google-nek továbbra sincs félnivalója.

Ezek a folyamatok fokozottan veszélyeztethetik Magyarország nemzetbiztonságát és szuverenitását. Ezt írják a magyar civil szervezetek külföldi támogatásáról a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló törvényjavaslat indoklásában.

Kedd éjjel újabb törvényjavaslat jelent meg a parlament honlapján, ez most a felsőoktatási törvény módosítása, és Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter adta be. Azon belül is „a harmadik országok Magyarországon működő felsőoktatási intézményei, azok képzései, illetve oktatói” ügyei szorulnak pontosításra, fogalmaz a törvényjavaslat indoklása. A javaslat legfontosabb szakasza gyakorlatilag a magyar kormány engedélyéhez kötné az EU-n kívüli országok egyetemeinek itthoni működését.

Több évig tartó romániai előjáték (Igazi Csíki Sör vs. Heineken Románia) után némiképp váratlanul - és a jelek szerint átgondolatlanul - a magyar kormány keményen beleszállt a magyarországi Heinekenbe a vörös csillag védjeggyé nyilvánítását tiltó törvénytervezettel. Bár minden jogi norma arra utal, hogy a Lázár János és Semjén Zsolt nevével fémjelzett csatahajó vesztes csatába indul - és még a Fidesz-frakciónak is meggyűlik a baja a gumicsontnak tűnő törvényjavaslattal -, felbukkant a kormány oldalán egy viszonylag ismeretlen "civil szervezet", hogy besegítsen a fantom-frontvonalon.

Semmilyen szankciója nem lesz a jövőben annak, ha valamely illetékes átláthatatlanul szórja a közpénzt kommunikációs célokra, a kormány ugyanis kitörölte az erről szóló bekezdést a Nemzeti Kommunikációs Hivatalról (NKOH) szóló rendeletéből. Emellett egy új kategóriát is létrehoztak a "kiemelt fontosságú kormányzati kommunikációs feladatokra", ám ezekről sejteni is nehéz, miket takarnak.

A Legfőbb Ügyészség hivatalból vizsgálta az MTVA-s lehallgatási ügyben a Fővárosi Főügyészség által hozott részmegszüntető határozatot és annak kapcsán a Btk. tiltott adatszerzéssel kapcsolatos rendelkezését – erősítette meg portálunknak a Magyar Nemzet információit Fazekas Géza. A Legfőbb Ügyészség szóvivője szerint arra a véleményre jutottak, hogy a Btk.-ban a kérdéskör nem megfelelően szabályozott, ezért a Legfőbb Ügyészség szerdán az Igazságügyi Minisztériumhoz fordult.

Orbán Viktor vejének üzleti köre nagyot szakít a vérplazma üzleten. Egy EMMI rendeletnek köszönhetően a donoroknak viszont felére csökkent a pénze. A Tiborcz István körüli üzleti kört ismét a magyar állam hozta helyzetbe.

Az élelmiszerbotrányra hivatkozva újabb, a külföldi tulajdonú élelmiszerláncok szívatására kitalált javaslatcsomagot nyújtott be a kormánynak Lázár János és Varga Mihály. Megszereztük az előterjesztést, amely szerint többek között évi 20 milliárd forintot szednének be az áruházaktól a parkolásért, kötelezően felvetetnének embereket a boltokba, durván szabályoznák, hogy a cégek mennyi pénzt költhetnek reklámra, és megsarcolnák az áruházak ingyenes buszjáratait is.

Az LMP-s parlamenti képviselő, Sallai Róbert Benedek írta ki a Facebookra, hogy a parlament fenntartható fejlődés bizottságában a kormánypárti többség támogatta azt a kormányzati javaslatot, ami eltörölné a 300 négyzetméternél nagyobb ingatlanok építési engedélyeztetését.

Havi 149 ezer forinttal is gazdagabb lett: eddig 449 ezer forintot keresett, mostantól bruttó 598 ezret kap. Egy törvénymódosításnak köszönheti a gyarapodást: a jogszabály minden polgármester fizetésének emeléséről rendelkezik. Akik eddig nagyon jól kerestek, most sokkal többet apríthatnak a tejbe, míg a legkisebb települések vezetőinek fizetése harmada a nagyobb városok polgármesteri illetményeinek. A megyei jogú városok és a kerületi polgármesterek 3 ezer forint híján 1 milliót kapnak, az 500 fő alatti falvak vezetői bruttó 300 ezer forintból gazdálkodhatnak, többségüknek költségtérítés sem jár.