K-Monitor Adatbázis

Miután az elmúlt hónapokban teleragasztotta az országot a kvótanépszavazás plakátjaival, a kormány most egy új előterjesztés-tervezet szerint az ország összes óriásplakátját leszereltetné, hogy a semmiből építse újra a piacot. A szakmai körökbe kiszivárgott, és onnan lapunk birtokába került tervezet szerint Magyarország összes, köz- és magánterületen lévő óriásplakátjának mennie kell, majd az önkormányzatok a saját területeiken koncesszióval kiválaszthatnák, hogy mely cégek tehetnek ki pár, a mostaninál jóval kevesebb számú és kisebb méretű plakátot.

A Nemzetgazdasági Minisztérium hétfőn sürgősséggel terjesztette be az adótörvények módosítását. Ez azt jelenti, hogy már kedden törvény lehet a Varga Mihály miniszter által jegyzett tervezetből. A törvény lényege, hogy ezentúl adótitok lesz, hogy ki mire kapott adókedvezményt, illetve adótitok lesz az összes olyan felajánlás is, amelyek leírhatóak az adóból.

Kész a beadvány az esztelenül magas óradíj miatt.

A Nemzeti Földalapról szóló törvény számos pontjának megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól a Fővárosi Törvényszék, mert a bíróság álláspontja szerint azok az alaptörvénybe ütköznek. Ha az AB helyt a törvényszék kérésének, semmissé válnak a földbérleti szerződések és a 270 milliárdért eladott állami földre kötött adásvételek.

Semmissé válhatnak az állami földbérleti szerződések, s megkérdőjeleződhet a földprivatizáció érvényessége az Alkotmánybíróságon, miután a Fővárosi Törvényszék a testület elé küldte az ezeket megalapozó törvényt.

Tavaly 795,6 milliárd forintnyi adókedvezményt adott a kormány, a 60-féle adóból 44 kedvezmény érvényesíthető. A legnagyobb könnyítést a családok kapták, de rengeteg pénz ment el a foglakoztatás támogatására, és persze sportra. A célok egy része támogatható, de vannak vitaható kedvezmények is.

Október közepétől horribilis összeget kérhetnek Orbánék, ha meg akarjuk tudni, mire költik az adóforintjainkat. Egy-egy adatigénylés teljesítéséért akár 4400 forintos órabért is felszámolhatnak a közintézmények.

Akár több tízezer forintot is kérhetnek hamarosan az állami szervek a közérdekű adatok kiadásáért. Orbán Viktor aláírásával pénteken jelent meg az a kormányrendelet, amely szerint a négyórányit meghaladó munkaerő-ráfordításért óránként legfeljebb 4400 forintot számlázhatnak ki a közérdekű adatok gazdái.

Az utóbbi években alattomos támadást indított a közérdekű adatok megismerhetősége ellen a kormány: ha valamit nem szeretnének kiadni, gyorsan hoznak egy korlátozó jogszabályt. Ez szerencsére nem mindig sikerül nekik, de a tendencia aggasztó.

Ellenzéki képviselők támadták a parlamentben azt a sürgősséggel tárgyalt javaslatot, ami a mostaninál is több szerencsejátékfüggőt terelne Andy Vajna és Szima Gábor (és még két kormányközeli üzletember) online kaszinóiba. Felhozták többek között, hogy a kaszinók bemondásra szolgáltatnak adatot a NAV-nak, és eddig fel sem merült, hogy a kasszákat bekössék elektronikusan az adóhivatalhoz. Vagy hogy egyáltalán miért mond le az állam a monopóliumáról a szerencsejátékpiacon, miért fontosabb az adóbevételnél az, hogy néhány kiválasztott vállalkozó zsebe még nagyobbra dagadjon?