Az Együtt törvénymódosító javaslatban kezdeményezi, hogy a parlamenti képviselőknek vagyonnyilatkozataikban fel kelljen tüntetniük a tulajdonukban álló cégek teljes láncolatát.
A napelempiac állami fojtogatását figyelve akár azt is gondolhatnánk, hogy a kormányoldalon – az atomba vetett vakhit vagy egyéb ok miatt – végképp lemondtak a Napról mint energiaforrásról. A valóságban, ahogyan a következőkben részletesen bemutatjuk, ez csak a látszat, vagy legfeljebb a valóság egyik fele: nagyon is látják ők az üzletet a napenergiában, de szeretnék megtartani maguknak.
Július 17-től a magyar titkosszolgálatok gyakorlatilag bármilyen digitális kommunikációt megfigyelhetnek. Széles az együttműködésre kötelezettek köre; függetlenül attól, hogy magyarországi vagy külföldi-e a szolgáltató. A legtöbb ingyenes és fizetős, webes vagy mobilalapú, hang- vagy videóalapú kommunikáció, email, chat és közösségi média érintett. A törvényi indokolás szerint a cél az, hogy a magyar titkosszolgálatok a megváltozott kommunikációs szokások korában is mindent láthassanak – természetesen a vélt vagy valós magyarországi terrorveszély ürügyén. Az új rendelkezések azonban nemzetközi összehasonlításban is erősen jogkorlátozók, számos visszaélésre adnak lehetőséget azoknak a magyar titkosszolgálatoknak, amelyeknek éppen az érintett megfigyelési gyakorlatát nemrég az Emberi Jogok Európai Bírósága is jogsértőnek találta. Ráadásul az új megfigyelési szabályok gyakorlati haszna és alkalmazhatósága erősen kérdéses.
Az Európai Bizottság elfogadta a magyar kormány érvelését arról, hogy a dohánykiskereskedelmi ellátó működése nem sérti az uniós versenyjogot, így az Európai Bizottság nem indít eljárást Magyarország ellen - értesült az MTI brüsszeli forrásokból.
Az Alkotmánybíróság döntését semmibe véve, jogtalanul volt előzetes letartóztatásban és jelenleg házi őrizetben sem kellene lennie – állítja Gulya Tibor, aki cégével bajba jutott devizahiteleseknek nyújtott szaktanácsadást. Az egykori rendőr úgy véli, nem is azon ügyek miatt került a rácsok mögé, amelyekre a bíróság az előzetes elrendelésekor hivatkozott.
Török Márk szegedi HÖK-elnök bírósági felülvizsgálatot kezdeményezett az őt az elnöki székből elmozdító egyetemi döntés ellen. Miután megírtuk, hogy egy tavalyi törvénymódosítás miatt minden bizonnyal törvénytelen volt Török legutóbbi elnökké választása, az egyetem megsemmisítette a választásról szóló HÖK-ös döntést. A tizenkét éve regnáló HÖK-elnök nem hagyja magát.
Már fél évet sem kell várnia annak a külföldinek, aki letelepedési államkötvényt vesz, mert júliustól automatikusan jár a letelepedési engedély. Az Orbán-kormány eközben közpénzmilliárdokkal támogatja az offshore cégeket.
Egy nappal 2006 szilvesztere előtt megjelent öt felcsúti család életében Orbán Viktor, aki társtulajdonosuk lett a Fő utcán sorakozó ingatlanjaikban. Kettőben többségi tulajdont, a másik háromból csak kisebb részeket szerzett meg. Orbán a vagyonnyilatkozataiban beszámolt ugyan ezekről az ingatlanokról, de azt nem tüntette fel, hogy a területeken társtulajdonosai is vannak, ahogy azt sem, hogy mekkora az ingatlanok teljes mérete, holott a vagyonnyilatkozati szabályok szerint így kellett volna eljárnia.
Megint röpködnek a milliárdok a műemlékek felújítása körül: a magyar kormány megengedi a kastély- és várprogramban lévő 33 milliárd forintnyi uniós támogatás előlegként való azonnali és teljes kifizetését, noha ettől nem indul meg hamarabb a munka. Az Európai Bizottság kimondottan ellenzi a műemlékek körüli ellenőrizhetetlen költekezést.
Bemutatjuk a török multimilliárdost, aki egyaránt bejáratos Erdoğanhoz és Orbánhoz, és aki közvetített is az európai illiberalizmus két vezéralakja között. A Galatasaray futballklub egykori elnöke az elmúlt években az Orbán család igaz barátja lett, a kastélyvásárlások egyik kulcsfigurája, miközben cégei milliárdokat húznak a magyar államtól.