K-Monitor Adatbázis

Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász az Origónak adott interjúban arról beszélt, hogy mi várhat Márki-Zayékra, ha elkezdenek vizsgálódni a magyar hatóságok az Amerikából kapott kampánypénzek ügyében. A Századvég Alapítvány jogi szakértője szerint ebben az esetben az Állami Számvevőszék gyakorlata alapján széles körben megvalósulhat a burkolt vagy tiltott pártfinanszírozás, amely megállapított összeget aztán felszólítást követően, mint tiltott vagyoni előnyt, az érintett pártoknak be kell fizetniük a költségvetésbe. Ha hasonló történt 2022-ben bármelyik baloldali pártnál, az hatósági vizsgálathoz fog vezetni – tette hozzá.

A civil szervezet jogi igazgatója szerint a Márki-Zay Péter vezette ellenzék rákapott a Fidesz kampányfinanszírozási módszerére, ami nem jó, viszont közvetlenül nem jelenti azt, hogy törvénytelenség történt.

Korábban a Városi Civil Alap kapcsán írtunk arról, hogy a papíron civil szervezetek támogatására szánt állami forrásokat valójában a Fidesz választási kampányához használhatják fel. Most pécsi példák alapján bemutatjuk, hogyan folyhatott ez a gyakorlatban. A városban több, kormánypárti üzeneteket közvetítő hírportál is feltűnt a választások előtt, amelyek mögött állami forrásokat találunk.

2020-ban még alig négy millió forint nyereségük volt, tavaly viszont félmilliárdnál is több.

Többet, mint amennyi állami támogatást az ellenzék összesen kapott a kampányra.

A hivatalos kampány 50 napján politikai üzenetekre összesen 3 milliárd forint ment el a Facebook magyar fertályán. A 30 napos állás 1,2 milliárd volt, szóval alaposan odaléptek a gázra a hajrában a versenyzők. A három éves összeg 37%-a a mostani kampányban füstölt el, azon belül is az utolsó 20 napban 22%. A Fidesz a Facebook-pénzek 60%-ával elvitte a szavazatok 54%-át. Az ellenzék a pénz 33%-át költötte, és a szavazatok 34%-át kapta. Itt gyorsan jegyezzük meg, hogy ez aligha a Választás Nagy Megfejtése; sokkal inkább korreláció, mint kauzalitás.

Amíg a kormányoldalon már 3 milliárd forintos összköltségben vásároltak plakáthelyeket, addig az egyesült ellenzék mindössze 390 milliót fordított erre a célra. A Fidesz megsérthette a kampányfinanszírozási törvényt azáltal, hogy a közterületi párthirdetésekre közel 1,5 milliárd forintot költött márciusban – derül ki egy friss jelentéséből.

Összesen 45, ellenzéki képviselőjelöltekre személyre szabott lejárató oldalt találtunk, a többségük elhanyagolható követőtábor mellett, nehezen indokolható mennyiségű pénzt költ a célpontját támadó hirdetésekre. Az elmúlt 30 napban tízmillió forint feletti volt az összesített hirdetési költségük, ami azonban a lakóhely szerinti célzás miatt nagyságrendekkel lehet hatékonyabb egy átlagos Facebook-hirdetésnél. Bár a facebookos hirdetések elvileg transzparensek, és meg kell adni hozzájuk elérhetőséget, a lejárató oldalak készítői elég hatékonyan bújnak ki a Facebook szabályai alól.

A magyar hirdetési toplistánl toronymagasan vezet a Megafon, a második Magyarország kormánya 518 millióval. Ez azt jelenti, hogy csak Deák Dániel, Rákay Philip és Bohár Dániel facebookos hirdetéseire két év alatt több pénzt költöttek, mint a magyar kormányéra három év alatt. Sokszor felmerült már a kérdés, hogy ugyan miből. A Megafon azt állítja, a költségvetésében nincsen állami forrás, bőkezű konzervatív mecénások támogatásából működnek. Amikor egy oknyomozó cikkben bemutattuk, hogy a szervezet környékén azért mégis csak felbukkanhatnak milliárdos nagyságrendű közpénzek, a Megafon három pert is indított ellenünk. A Telex mind a három pert megnyerte a bíróságon.

A letelepedési kötvényektől Janez Janša választási sikeréig: minden eddiginél közvetlenebb bizonyítékot találtunk arról, hogyan segítik a magyar kormány legbelsőbb köreiből elinduló összegek egy külföldi párt választási kampányát.