2020-ban a kormány egy tolvonással különleges gazdasági övezetté nyilvánította a gödi Samsung SDI-gyárat körülvevő területet, aminek értelmében az akkumulátorokat gyártó vállalatól származó adóbevételek nem a város ellenzéki vezetésű önkormányzatát, hanem a fideszes többséggel bíró Pest Megye Önkormányzatát illetik meg.
Ekkor sokan gondolhatták azt, hogy az így megszerzett forrásokat politikai célokra használhatják. Ennek jelei 2021 októberében mutatkoztak meg, amikor Pest Megye Önkormányzata 400 millió forintnyi adóbevételt osztott szét pályáztatás útján helyi szervezeteknek, köztük fideszes kötődésű alapítványoknak, egyesületeknek. (A pénzosztás ezzel nem ért véget; novemberben kiírtak egy második kört, ezúttal 300 millió forintos kerettösszegben. A szervezetek január 10-ig pályázhattak, információnk szerint még az elbírálási folyamat zajlik.)
Felkerült a kormány honlapjára a Miniszterelnöki Kabinetiroda friss szerződéslistája, ebből derül ki, hogy mire mennyit költöttek az utóbbi években, hónapokban. Ebből például azt látni, hogy 1,8 milliárdba, azaz közel kétmilliárd forintba került a kormánynak a tavaly nyári, járvány utáni konzultáció összeállítása és kipostázása. Ebben a fő csapásirányok a koronavírus utáni élet újraindítása, csatározás az EU-val, járvány, migráció.
A településükre érkezett uniós és állami támogatásokkal érvelve buzdít az egyenlevél Kovács Sándor fideszes jelölt és a Fidesz-KDNP támogatására.
A településükre érkezett uniós és állami támogatásokkal érvelve buzdít az egyenlevél Kovács Sándor fideszes jelölt és a Fidesz-KDNP támogatására.
Sok minden történt azóta, hogy 2020. decemberében a kormánypárti médiumok még egy alternatív technológiai platformban keresték a választ arra, hogyan tudják üzeneteiket akadálytalanul eljuttatni az állampolgárokhoz a közösségi médián keresztül. A “cenzúrázó” Facebookot kiváltó saját fejlesztésű, konzervatív “safe space”, a Hundub azonban alig fél év működés után megszűnt és tulajdonosa ellen az adóhatóság végrehajtási eljárást indított. Ez és egyéb tényezők – például a Facebook által 2021. februárjában befizetett 3,6 milliárdos reklámadó – játszhattak közre abban, hogy 2021-re a kormánypárti kommunikátorok teljes gőzzel fordultak vissza Magyarország legnépszerűbb közösségi platformjára, hogy ott hajtsanak végre egy, a hagyományos hírmédiához hasonló centralizációt. Megnéztük, ebben kik, hogyan és milyen eszközökkel vettek részt, és milyen útvonalakon történik a kormány narratívájával egyező üzenetek terjesztése a közösségi hálózaton. Több mint négy hónapos kutatásunk eredményei következnek.
Most egyeztetnek az ellenzéki pártok arról, hogyan lehetne a Fidesz kampánymódszerét lemásolni úgy, hogy az mindenben szabályos legyen. Csakhogy a Fidesz módszere mögött rengeteg pénz is van: csak a Megafon 600 millióból hirdet a Facebookon, az ellenzék egy jóval szerényebb büdzséből veheti fel a versenyt.
Költségvetési csalás megalapozott gyanújával nyomoz a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Márki-Zay Péter jobbkeze, Kész Zoltán 2015-ös veszprémi időközi kampányával összefüggésben – tudta meg a PestiSrácok.hu. Mint ismert, azt követően, hogy a veszprémi 1-es választókerület megválasztott országgyűlési képviselőjét, Navracsics Tibort az Európai Bizottság biztosának nevezték ki, a királynék városában időközi választást írtak ki, amit a több ellenzéki párt támogatásával, ám függetlenként indult angoltanár, a szélsőségesen piacpárti, azaz libertárius nézeteket valló Kész Zoltán nyert meg. A kampányt a baloldal szombathelyi fenegyereke, Czeglédy Csaba irányította. A PestiSrácok.hu korábban több riportban is foglalkozott az ominózus kampánnyal. A Czeglédy-ügyet közelről ismerő, anonimitást kérő forrásunk kamera előtt beszélt arról, hogy a kampányban Czeglédy diákmunkásait is mozgósították, és a kampányt Czeglédy nemcsak irányította, hanem finanszírozta is.
A kormánypárt fontos fegyverei lehetnek a kampányban a Megafon Központ influenszerei, akikbe már most több mint félmilliárd forintot invesztáltak. A beszélő fejek a kormány narratíváját visszhangozzák, és arra is jók, hogy még inkább elmossák a tény és vélemény, valamint a politikai szereplők és média közti határokat. Kérdés, hogy közlendőjük a Fidesz-tábor összerázásán kívül alkalmas-e arra, hogy megszólítsa a bizonytalanokat.
9,4 millió forintnak megfelelő összeget (30 000 dollárt) fizetett a kormányközeli Mathias Corvinus Collegium (MCC) az amerikai jobboldal médiacelebjének, Dennis Pragernek tavaly augusztusi fellépéséért az MCC Feszten Esztergomban, ahol a magyar kormányt dicsérte és a nyugati kultúra megmentőjeként tüntette fel – tudta meg a Southern Poverty Law Center. A cikkben az Átlátszó főszerkesztője és egyik szerkesztője is megszólalt, a magyar médiapiac helyzetéről kérte ki a szervezet a véleményüket.
„Civil Akadémiaként” hirdették, de kizárólag a Fidesz választási kampányáról szólt az a rendezvény, amit közpénzből és a Szerencsejáték Zrt. Nonprofit Kft.-jének forrásaiból is támogattak. A békemenetet szervező CÖF-háttérszervezet rendezvényén elhangzott, hogy az ellenzék valójában ellenség, és visszatért az „elmúlt nyolc év” retorika.
