K-Monitor Adatbázis

Hiába hozták létre tavaly gyorsított eljárásban, s szántak rá az idén ötmilliárd forintot, máig nem működik az állami Élelmiszermentő Központ. A szükséges szoftver fejlesztésével ugyanis egyre késik, ám egyre többet kér érte egy homályos hátterű, kormányközeli tanácsadókkal dolgozó cég.

Egyre aktívabbak az áfacsalók a zöldség-gyümölcs kereskedelemben – állítják kertészek, akik szerint az ok abban keresendő, hogy a magyar adókulcs kétszer-háromszor akkora, mint a szomszéd országokban. Az adóelkerülést a romló gazdasági környezet is ösztönzi. Viszont az ágazathoz hamarosan dőlnek az olyan uniós pénzek, amelyeket Brüsszel sem blokkol.

39 728 tonna – a NÉBIH idén május 10. és június 6. között ennyi Ukrajnából érkezett gabonát vizsgált. Holott a kormány április 15-én megtiltotta az észak-keleti szomszédunktól származó gabonaimportot, majd Bulgáriával, Lengyelországgal, Romániával és Szlovákiával közösen kilobbizott egy uniós behozatali tilalmat is. Az Agrárminisztérium nem válaszolt a kérdéseinkre.

Az agrárminiszter tavaly augusztusban jelentette be, hogy „a háború és a brüsszeli szankciók okozta energiaválság miatt a kormány kiviteli tilalmat rendel el az energiahordozókra, így a tűzifára is.” Ahogy az Átlátszó később feltárta, betiltásról ugyan nem volt szó, ugyanakkor a kormány valóban jogszabályba foglalta a tűzifa- és a szén-export korlátozásának lehetőségét. Ezt az Európai Bizottság összeegyeztethetetlennek találta az uniós jogrenddel, ezért januárban kötelezettségszegési eljárást indított miatta.

„Ugye megvan mindekinek, hogy a szemét mekkora üzlet?" – teszi fel a kérdést.

A cég nem kapott bányászati engedélyt.

Csak formalitás volt, hogy a Gazdasági Versenyhivatalnak is engedélyeznie kellett a Libri NER-es elfoglalását. Nincs mit vizsgálni, hiszen a könyvpiaci verseny nem csökken.

A hvg.hu elérte, hogy megismerhesse az úgynevezett „kétezres”, azaz nem nyilvános kormányhatározatokat, legalábbis azokat, amelyek már több mint tíz évvel ezelőttiek. Az egyik ilyen, 2012-ben született dokumentumban feladatul szabta Orbán Viktor, hogy vizsgálják meg az egyes cégekre már kivetett válságadók kiterjesztését a gazdag magánemberekre. Akkoriban tervezték az állami gépjármű-kereskedő – egykori nevén: Merkur – feltámasztását is. De szóba került az embereit gyakran kirúgó vállalatok büntetőadója, vagy az EU-s pénzek elosztóinak számonkérhetősége is. A tervek döntő többségéből végül nem lett semmi.

Meglepetés, sokk, pánik és tenyérdörzsölés: a könyves és az irodalmi szakma egyelőre így reagál arra, hogy a könyvpiac legnagyobb szereplőjét kormányhátszéllel felvásárolták. Pedig sejteni lehetett, hogy ez bekövetkezik, és a folytatást sem nagyon bonyolult kitalálni.

A szerzők között van némi pánik, de a legtöbben kivárnak, miután a Libri Csoport majdnem százszázalékos tulajdonosa lesz a kormány janicsárképzőjenként is emlegetett Mathias Corvinus Collegium. Kérdés, hogy a NER számára csak üzlet, vagy a kultúrharc része lesz a Libri-univerzum megszerzése? Ha az utóbbi, akkor tovább szűkítheti a NER-en kívüli szellemi világot, ha cenzúrázni nem is fogja tudni.