K-Monitor Adatbázis

Az ipari kémkedési ügyben elítélt Harmat Sándorhoz köthető a cégcsoport, amely közreműködött a látássérülteknek szánt, több mint félmilliárd forint uniós támogatással megtolt „akadálymentesítő” szoftver kifejlesztésében. A Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége minapi elhatárolódó közleménye után egyre valószínűbbnek látszik: a fejlesztés felesleges közpénzpacsálás volt.

Az adóhatóság keresztes hadjáratot indított az olyan tanulmányok ellen, amelyek költségével a társaságok csökkentették az innovációs járulékukat. Ha a megrendelt tanulmányok a NAV szerint nem érik el a megfelelő tudományos szintet, jön a büntetés.

Ismét hozzájutottunk egy brüsszeli levélhez, amiben újabb kifizetések elakadásáról tájékoztatja a magyar kormányt az Európai Bizottság.

Offshore hátterű cégekkel is szerződött a 2014-es költségvetés szerint nyolcmilliárd forintos keret elköltéséért felelős Türr István Képző és Kutató Intézet, pedig az Alaptörvény értelmében tisztázatlan tulajdonosi hátterű cégek elvileg nem részesülhetnek közpénzből.

1993-ban tetőzött a magyar ipari kutatóhálózat összeomlása. A már megrokkant intézeteket a „zártkörű” ítélethirdetés előtt amerikai szakértők dollármilliókért átvilágították, de a helyismeret nélküli játszi javaslataik még akkor sem javítottak volna a helyzetükön, ha mindezeket állami intézkedés követi. Utólag is szinte hihetetlen, hogy miként asszisztált a politika a hazai ipari K+F-hálózat széthullásához, vele együtt a hazai ipar és az önálló miniszteriális irányítás önfeladásához.

Az Index információi szerint hosszú huzavona után a szegedi szuperlézer, az ELI épületeire kiírt tenderen a drágább ajánlatot tevő, de jelentős támogatókkal rendelkező Strabag–Swietelsky-konzorcium lett a győztes.

A Debreceni Egyetem 6,5 milliárd forintért készítené el Magyarország digitális térképészeti adatbázisát. A projektet nemzetbiztonsági okokra hivatkozva mentesítették a közbeszerzési eljárás alól.

Az OMFB 1992. októberében nyílt állami alapítványt hozott létre. A Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Alapítvány Magyarország legjelentősebb non-profit, piacorientált és önfinanszírozó K+F intézményhálózatának igényével jött létre. Mindehhez hosszútávon kiegyensúlyozottan működő pályázati rendszer és innovációra fogékony vállalkozási háttér szükséges, amely hazánkban máig nem jött létre.

Eddig 30 céggel kötött stratégiai megállapodást az egyébként Nyugat- és multiellenességét gyakran hangoztató kormány. Szijjártó Péter külügyi és külgazdasági államtitkár reményei szerint ez a szám 50 fölé is emelkedhet, mert a program felkeltette a vállalatok érdeklődését a kormánnyal folytatott rendszeres konzultáció lehetősége miatt.