Közel félmilliárd forintot biztosított a Belügyminisztérium egy közfoglalkoztatási mintaprogramra, amelynek során 2019-ben vágóhíd, húsfeldolgozó üzem és sertéstelep létesült a Baranya megyei Drávacsehiben és Szaporcán. A projekt kezdetben sikeresnek tűnt, azonban a létesítmények ma már üresen állnak, a dolgozókat elbocsátották, a termelés jó ideje megszűnt. Drávacsehi önkormányzata a volt ügyvezető felelősségét firtatja, a helyiek a minőség romlásával magyarázzák a sikertörténet végét.
Az elmúlt években sok százmilliós állami támogatások áramlottak a Dunakanyar turisztikai fejlesztésére. A befektetők között felbukkantak cégek, amelyek Száraz István és alapítványok, amelyek Rétvári Bence vonzáskörzetébe tartoznak. Meg persze helyi erős emberek. Ám a gazdasági válság most homokot szórt a gépezetbe.
Katar budapesti nagykövete múlt héten közölte, hogy Orbán Viktor miniszterelnök ezen a héten az ország fővárosába utazik, hogy a helyszínen nézze meg a foci világbajnokság elődöntőit és döntőjét. Ma lesz az első elődöntő, és pont ma repült Dohába a Magyar Honvédség egyik luxusrepülőgépe is, amit előszeretettel használnak az Orbán-kormány tagjai. Szintén a katari fővárosba repült ma az OTP tavaly vásárolt magánrepülője, és az az osztrák luxusgép is, amivel Orbán és Mészáros Lőrinc is utazott már.
Három cég összesen tizenegy állomás rekonstrukciójára és akadálymentesítésére adott ajánlatai mindösszesen 80 százalékkal haladják meg a tavasszal becsült összeget. Van olyan vasútállomás, amelynek renoválása a duplájára drágul.
A miniszterelnök veje 5 százalékos üzletrészhez juttatta Hamar Endrét a Diófa Alapkezelőt bekebelező cégében. Hamar előbb ügyvédként, majd tulajdonosként jelent meg a Tiborcz Istvánhoz került Tarragona Zrt. felvásárlási folyamatában.
A magyar Helyreállítási Terv egy része biztosan jó helyre kerülne: A V-Híd kilométerenként 4,85 milliárdból korszerűsítené a sík terepen futó Békéscsaba-Lőkösháza vasútvonalat. Ilyen drágán még nem épült Magyarországon vasútvonal.
A nagy fellépő, a BMW gyára még sehol Debrecenben, de az „előzenekarai”, jobbára NER-es cégek (köztük a Market, a Mészáros Lőrinchez tartozó V-Híd és mások) - már jól muzsikálnak. Bekötő utakat, vasútvonalat és más alap infrastruktúrát építettek és építenek most is. Ezt egészíti ki a humán infrastruktúra is, amit munkásszállók testesítenek meg, s ebben sem volt megállás.
Pár napja lesietett a közeli Hajdúnánásra a száguldó külügyi és külgazdasági miniszter is, hogy átvághassa a nemzeti szalagot egy valóban élhetőnek tűnő, műszakilag korszerű dolgozói szálláshelyen. Szimbolikusan pénzt is vitt, hiszen a kifejezetten a német autógyárnak kellő munkaerő számára épült létesítmény 300 millió forintos költségvetéséből 250 milliót közforrásból kapott az önkormányzat.
A tervek szerint közel százötven vendégszobát és lakosztályt alakítanak az ötcsillagos kategóriájú szállodában.
Megállapodást kötött a BDPST Group a Gellért Szálló megvételéről, a vállalat az Indotek csoporttól vásárolta meg a hotelt birtokló cégcsoportot. A tájékoztatás szerint a tranzakció még nem zárult le, ezért ennél részletesebb információt egyelőre nem adhatnak az ügyletről.
November 22-én adta ki elmarasztaló jelentését az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) egy magyarországi regionális hulladékkezelési projekt uniós támogatásaival kapcsolatban. Az OLAF sem a pályázatokat, sem a projektgazdát nem nevesítette és érdeklődésünkre sem árulta el. Ugyanakkor a közleményükben leírt részletek és korábbi ismereteink alapján arra következtettünk, hogy az észak-balatoni hulladékgazdálkodási projekteket vizsgálta és találta szabályellenesnek a hivatal. Kérdésünkre az észak-balatoni rendszert működtető szervezet megerősítette, hogy valóban most vizsgálta őket az OLAF, ugyanakkor a közleményben leírtak jogosságát tagadják. Arra a kérdésünkre, hogy honnan teremtenék elő a több mint 4 milliárd forintot, ha tényleg vissza kell majd fizetni az Uniónak, nem kaptunk választ.
