Változatlanul nyomást gyakorolva, de már hatalmas felárat is beígérve csavarná ki a kormány a budapesti repülőteret a külföldi üzemeltetők kezéből. Lehetőleg még a választások előtt.
Egy új szabály alapján akkor is Fidesz-közeli apparátus kezében lesz az ország több ezermilliárd forintot érő ásványkincsvagyonának a sorsa, amikor már akár híre-hamva sem lesz az Orbán-kormánynak.
Elveszíthetik névtelenségüket a kormányközeli magántőkealapok végső tulajdonosai, ha a Fidesz tavasszal elveszti a választásokat. Az offshore-előnyöket ötvöző vagyonkezelési forma töretlenül népszerű ebben a körben, és elfedi a központi akaratot az ezermilliárdos vagyon mozgatásában.
A mindenkori kormánytól független, a mostanihoz viszont nagyon is kötődő vezéreket kapott a napokban az atomhivatal és a koncessziós hatóság. Orbán Viktor az MVM élén is cserét kért, hogy az energetikai óriást még a választások előtt új pályára állítsák.
„Csak olyan előzetes számítások léteznek, amelyek becslésnek tekinthetők” – hangzott el egy bírósági tárgyaláson az autópályák koncesszióba adásáért felelő kormányzati szerv részéről. A kormány tehát úgy mondana le harmincöt évre a hazai gyorsforgalmi utak fenntartásáról, hogy nem számolta ki pontosan, megéri-e az adófizetőknek, ha az állam helyett magáncégek üzemeltetik az autópályákat.
Tudni kell, hol érdemes mazsolázni az elhullott cégek között. És a felcsúti milliárdos tudja is.
Nem titkolhatja a Nemzeti Koncessziós Iroda, milyen számítások alapján jutottak arra, hogy a magyar gyorsforgalmi utak üzemeltetését 35 évre koncesszióba adják magáncégeknek. A bíróság döntése nem jogerős, másodfokon folytatódhat a per.
A Fővárosi Törvényszék szerint nem indokolt az "előkészítő anyagok" 10 évre való titkosítása, a közvéleménynek joga van megismerni ezeket. Első fokon pert nyert a Transparency International (TI) Magyarország a Nemzeti Koncessziós Iroda (NKI) ellen a sztrádatender ügyében. Mint az közismert, a magyar kormány koncessziós eljárásban 35 évre átadná a magyar gyorsforgalmi úthálózat üzemeltetését és a még hiányzó szakaszok építését a leendő nyertesnek. Az ezzel kapcsolatos közbeszerzési eljárás tárgyalásos szakasza jelenleg is folyik, az iroda, illetve a mögötte álló Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda az év végéig nyélbe is szeretné ütni a 35 évre szóló üzletet, annak ellenére, hogy a koncessziós szerződés hossza indokolatlanul nagy.
Október 1-gyel megkezdte működését a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága, amely egészen szerteágazó területekkel foglalkozik:
-Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. jogutódjaként minden dohánytermékre vonatkozó kiskereskedelem engedélyezésével, illetve a kis- és nagykereskedelem hatósági ellenőrzésével,
-a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar feletti felügyelettel, amely feladatot az igazságügyi minisztertől vesz át,
-a Szerencsejáték Felügyelet jogutódjaként a szerencsejátékhoz fűződő szervezés engedélyezésével, hatósági felügyeletével és szabályozásával,
-a felszámolói névjegyzék vezetésével, a felszámolók egyes tevékenységeinek hatósági felügyeletével,
-de az állam nevében lefolytatandó, koncessziós szerződés megkötésére irányuló eljárásokkal kapcsolatos egyes feladatokat is ez a szervezet látja el.
A hatóság önálló szabályozó szervként, a kormánytól függetlenül működik és éves beszámolási kötelezettséggel tartozik az Országgyűlés felé. A fenti listából jól látszik, hogy egyrészt kiemelten fontos, másrészt nagyon sok pénzt jelentő területeket fog össze Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága, amelyet az a Biró Marcell vezet majd kilenc éven át, akit nyáron cseréltek le mint a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkárát.
