K-Monitor Adatbázis

Miért épülnek sorra záportározók egy félsivatagban? Ráadásul homokgáttal, úgy, hogy az esővíz-elvezető csatornák sincsenek bekötve? Hát az uniós támogatás miatt. Tíz éve még minden falu játszótérre pályázott, hat éve a kilátó volt a sláger, mostanság pedig a záportározók futnak nagyot. Történet egy kétszázmilliós gödörről, amelyet a Kiskunsági Nemzeti Park területén ástak, és amelynek még érvényes vízjogi üzemeltetési engedélye sincs. Az elmúlt években legalább 14 víztározó vagy záportározó épült az alföldi Homokhátságon és környékén, ahol már három éve nem esett komolyabb eső. A tájegységet az ENSZ 2020-ban hivatalosan is félsivataggá minősítette. Ez azonban nem zavarta a települések vezetőit, akik a belvíz és a villámárvizek megelőzésére hivatkozva pályáztak uniós pénzre. A természetvédők szerint a zsombói uniós projekt több kárt okozott, mint hasznot.

Újabb döntést hozott a katasztrófavédelmi hatóság a Gödön folyamatosan bővülő akkumulátorgyár ügyében. Ám annak tartalmáról hiába kérdezte Balogh Csaba polgármester a hatóságot, nem kapott választ, és az ügyféli jogállásra való kérelmét is elutasították. A hatóság szerint ugyanis, mivel a gödi különleges gazdasági övezet Pest megye fennhatósága alá tartozik, a helyi önkormányzatnak nincs köze az eljáráshoz. A polgármester, aki a katasztrófavédelmi törvény szerint a város védelméért felel, a bírósághoz fordult az ügyben. Eközben hétvégén a gödi gyárban tűzeset történt, amiről rövid közleményt adott ki a katasztrófavédelem, és a polgármester is posztolt róla. A Samsung SDI képviselője és a gödi önkormányzat LMP-politikusa szerint viszont „rosszul” történt a tájékoztatás, és nem is volt tűz a gyárban.

Azért nem épül luxusszálloda az aligai magaspart tetejére, mert az állam visszavonta a 7,3 milliárd forintos támogatást.

A településen mindenki arról beszél, hogy akkumulátorgyárat telepítenek a házaik mellé, de hivatalosan senki nem mond nekik semmit. Az erről tartott fórumon is csak annyi derült ki, hogy nincs semmiről információ, illetve, hogy a jegyző szerint a jegyző nem hazudik, bármilyen hihetetlen is.

Pénteken közmeghallgatást tartanak Balatonvilágoson a fejlesztésről, számos kérdésre vár választ az Aligai Fürdőegyesület.

Két hónapja forrnak az indulatok a 12 ezer lakosú Győrszentivánban, ennek tetőzése volt egy parázs hangulatú lakossági fórum szeptember 20-án. A győrszentiváni ipari park tervezett bővítése kapcsán megrendezett eseményen körülbelül ezer lakos szeretett volna válaszokat kapni a kormány által elrendelt „jelentősen zavaró hatású” ipari beruházással kapcsolatban, ám a jelenlévő kormányhivatali és önkormányzati résztvevők semmilyen érdemleges választ nem tudtak adni a kérdéseikre. Pedig a helyiek nem akarnak sem akkumulátorgyárat, sem más veszélyes, környezetterhelő üzemet a lakóövezetük közelében. A győri polgármester szerint viszont csak „az ellenzék Győrben jól ismert, minden felelősség nélkül hazudozó fórumai és fizetett, kiképzett pártprovokátorai” uszítják az embereket az iparosítás ellen.

Hétfőn a városháza előtti tüntetés, kedden pedig lakossági fórum volt Győrben, a megyeszékhely ipari parkjának Győrszentiván városrészt érintő bővítése miatt. A tiltakozás oka, hogy a hivatalosan meg nem erősített (de nem is cáfolt) hírek szerint a családi házas, kertvárosi rész közelében, termőföldek átminősítése révén akkumulátorgyár települne. Az erre reagáló transzparenseken Győrszennyivánra, Gyárszentivánra, valamint Dézsi Csaba András kormánypárti városvezető után Dézsilandra keresztelték át a városrészt.

A lakosok beleszólást akarnak abba, hogy mi épül a mezőgazdaságtól elvett déli ipari övezetben. A városvezetés és a lakosok között a Civil Fórum Debrecen Egyesület próbál közvetíteni.

A kínai CATL új üzemet épít Debrecenben.

Nagy változások jönnek a pályán.