Július 20-án hivatalosan is átadták a megújult Postás strandot Szentendrén. A bruttó 99,6 millió forintos fejlesztési összegből új játszóeszközök, fitneszpark, napozóágyak, ernyők, homokos plázs, új zuhanyzók, öltözők készültek el. Mindeközben minden nagyobb esőzés után 100 méterrel feljebb ömlik a fekáliás szennyvíz a Dunába.
A szúnyogirtás ugyan nem bomba üzlet, de elég méretes ahhoz, hogy „bizonyos szempontok” érvényesüljenek a tendereken.
Az önkormányzat az elmúlt tíz évben a lakosság tiltakozása ellenére feltöltette a Laposközi-rét természetvédelmi szempontból értékes mocsárrétjét; kikotortatta a Pamut-tó part menti nádasának egy részét, a tó nyugati partján pedig a fűzfákat a szakszerű kezelés helyett kivágatta (az utóbbi ügyről később részletesen lesz még szó);
illegálisan feltöltette az országosan védett Malomközi-rét keleti oldalának egy részét, mert a Nemzeti Ökológiai Hálózat részeként nyilvántartott lápon a természetes élőhelyet kettészelő utakat tervez építeni.
Gerendai Károly cége 2016 nyarán nyitott strandot a budakalászi Lupa-tónál, ami mellett egy parkolót is kialakított a látogatóknak. A parkoló vízbázisvédelmi terület, mert a környékbeli települések 120 ezer lakója a közeli kutakból kapja az ivóvizet. Emiatt a parkolót vízzáróvá kéne tenni, hogy az autókból semmilyen szennyeződés ne juthasson a talajba. Ez még mindig nem történt meg, de az idén már 1200 férőhelyesre nőtt parkoló ennek ellenére is működik, az üzemeltető szerint pedig a hatóságok és a vízbázist féltő civilek miatt késik a kivitelezés.
A pusztítást már a kormányhivatal sem hagyta büntetlenül, egy május 29-ei balatonakali közmeghallgatás jegyzőkönyvéből kiderül, hogy a beruházó SSS Groupot egymillió forintra büntette, és arra kötelezte, hogy telepítse vissza a nádast.
Nő az elégedetlenség Gödön a Samsung akkumulátor-gyárának újabb terjeszkedése miatt. A helyi önkormányzat ugyanis arról döntött, az eddig 33 hektáron működő, több szintes gyárat újabb 80 hektárral fogják bővíteni. A helyiek tiltakoznak amiatt, hogy a Duna-parti kisvárosban veszélyes anyagokkal dolgozó gigagyár épül, amiről a megkérdezésük nélkül döntött a magyar kormány és a városvezetés. Az ügyben ombudsmani vizsgálat is indult.
“Ha ott nem úgy hívják az akkori környezetvédelmi vezetőt, Fejér megyében, hogy Dr. Zay Andrea, akkor nagy gondban van a város, akkor most csődben van a város. Hiszen mindenki tudja, hogy az autópálya építésnél oda pakoltak mindent, a vasútépítésnél oda pakoltak mindent. (…) Azt sikerült elérni, hogy 50-70 centi mélyen lett a teljes talaj a helyszínen rekultiválva. Tehát nem kellett elszállítani, ez óriási költségmegtakarítás, és nem 6-9 méterre kellett lemenni, hanem csak 50-70 centire. (…) De még egyszer mondom, ha nem Dr. Zay Andrea van ott, aki fideszes, aki támogatott ebben minket, akinek nagyon hálásak voltunk egyébként, akkor nem közel 30 millióba került volna, hanem több mint 300 millióba. Így 30 millióba került.”
Öt év alatt összesen mintegy 119 milliárd forintot költött a Városliget Zrt. a Liget Budapest Projekt néven megvalósuló új kulturális intézmények megépítésére. Ezek mintegy felét a Néprajzi Múzeum, a Magyar Zene Háza, valamint az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ generálkivitelezési munkái teszik ki. A számításokat a Városliget Zrt. által megkötött szerződések és a Közbeszerzési Értesítőben megjelent eredménytájékoztatók alapján végeztük el.
Évi egymillió tonnára növelné bányájának termelését a miniszterelnök apukája. A Gánttól pár száz méterre lévő bánya jelentős környezetvédelmi kockázatot jelent, ennek ellenére zöld utat kapott az önkormányzattól. A dolomit iránti „megnövekedett kereslet miatt” megtízszerezné a kitermelést gánti bányájában az Orbán Győző tulajdonában lévő Dolomit Kft.
