K-Monitor Adatbázis

Hatalmas, 29 milliárd forintos keretösszegű szerződést kötött a vörösiszap lepte külterületek kármentesítésére a Vidékfejlesztési Minisztérium.

Lapunk információi szerint szokatlan formában került sor a 90-es évek közepén a vörösiszap-katasztrófában érintett alumíniumipari cég eladására. A vállalat nagyrészt mentesült a múltbeli környezeti terhektől, miközben a vételárat alaposan leszorították.

Az október 4-i kolontári tragédia lehetséges okai között felmerül a környezetvédelmi hatóságok mulasztása is. A felvetések a felügyeletek általános alkalmatlanságától a függetlenségük hiányán át a vegytiszta korrupcióig tartanak.

Százmilliók cserélnek gazdát a vörösiszap-katasztrófa kapcsán, a pénzmozgás nem nevezhető átláthatónak.

A vörösiszap-katasztrófában érintett Mal Zrt. privatizációs szerződéseinek kiadását kérte az iszapömlést követően az [origo]. A vagyonkezelő közel három hete nem tudta eldönteni, betekinthetünk-e a szerződésekbe, ezért az adatvédelmi ombudsman állásfoglalását kérte.

Régi magyar ballasztok címmel közölt terjedelmes írást csütörtöki számában a Frankfurter Allgemeine Zeitung a dunántúli katasztrófáról.

A Népszabadság információja szerint húsz-egynéhány terhelő vallomás van már a rendőrség birtokában Bakonyi Zoltán ellen. Ezekből az derül ki, hogy a MAL Zrt. cégvezetője és menedzsmentje tudhatta, hogy a vörös iszap több helyen átszivárgott a gátakon.

Megígértük, megírjuk, miféle állami üzleteket felügyelt és bonyolított le az elmúlt években Bakonyi Árpád, az ajkai katasztrófát okozó Mal Zrt. tulajdonosa, a hétfőn letartóztatott vezérigazgató apja.

Ami most folyik, nagyobb próbája a demokráciának, mint Gyurcsány őszödi beszéde – kommentálta a hulladékipar egyik meghatározó szereplője lapunknak az ajkai iszapkatasztrófa nyomán induló felelősségre vonást.

A környezeti katasztrófát okozó ajkai timföldgyár is akkor került állami tulajdonból magánkézbe, amikor 1995–1997 között lezajlott a Hungalu Rt.-hez tartozó teljes magyar alumíniumágazat privatizációja.