K-Monitor Adatbázis

Már nemcsak itthon terjeszkednek a kormányközeli magyar üzletemberek, hogy állami megrendelésekből felépített kártyaváraik egy választási vereség esetén ne azonnal omoljanak össze.

Változatlanul Magyarországnak kell a legnagyobb arányban pénzt visszafizetnie az uniós költségvetésbe a csalások, összejátszások, korrupció miatt.

A NER-ben a nőrokonokhoz és az exekhez is dől a pénz. Látható, hogy a belügyminiszter felesége különösen jól tájékozódik a biznisz világában. Mészáros Lőrinc új párjának új cége is hasít.

Az Orbán-bányáktól kezdve a kínaiakkal vasutat építő Mészáros-cégen át a Covidon megtollasodó haszonlesőkig még a járvány évében is mesés bérek és persze osztalékok születtek a kormánybarát cégeknél, ám nem jellemző, hogy egyszerű munkavállalóikat is jól megfizetik.

Nettó 127 milliárd forintból újul meg egy közel 30 kilométer hosszú vasúti szakasz Békéscsaba és Lőkösháza között, így fajlagos költség tekintetében ez lesz Magyarország legdrágább vasúti beruházása. A munkát a Strabag Rail Kft. és Mészáros Lőrinc egyik cége, a V-Híd Építő Zrt. nyerte el. A vonalon három állomást korszerűsítenek, második vágány is épül, és a teljes villamos felsővezeték-hálózatot korszerűsítik. 2017-ben a kormány még csak nettó 79,4 milliárdot szánt a beruházásra.

Több mint egy évtizede tervezik Kaposváron egy biomassza erőmű létesítését, de a kivitelezés csak nem akart összejönni. Most, amikor a szakma egyre kritikusabb az energiaforrással szemben, úgy tűnik, mégis megvalósulhat a beruházás. A korábbi, 1,2 milliárdos költség azonban mára 4,1 milliárdra nőtt, és a fedezet egyelőre sehol sem látszik. A kivitelező a Szabadics Zrt., amely jól ismert a közbeszerzések és a NER világában.

A koronavírus-járvány a gazdaság legtöbb szereplőjének csak bajjal járt, de voltak azért olyan cégek, amelyeknek kiemelkedő lehetőségeket hozott. Egy részük organikusan nőtt a piacról (pl. videókonferenciás vagy házhoz szállítással foglalkozó cégek), mások pedig nagy állami beszerzéseket csíptek meg a járvánnyal összefüggésben, utóbbiak tavalyi teljesítményét nézzük meg most Magyarországon. A Külgazdasági és Külügyminisztérium, valamint a Nemzeti Népegészségügyi Központ 2020 folyamán rengetegszer vásárolt be nagy értékben a Covid elleni védekezés jegyében, repkedtek a milliárdok maszkok, lélegeztetőgépek és vakcinák beszerzésére. Ezeket a bizniszeket többnyire közvetítőcégek bevonásával bonyolította az állam, és bizony előfordultak durva túlárazások is (olyannyira, hogy az unióban Magyarország kötötte a legrosszabb üzleteket). A tavalyi év eredményeit mutató beszámolók nyilvánossá válásával most már azt is meg tudjuk nézni, melyik szereplőnek mennyire dobta meg a forgalmát és a profitját az, hogy bekerült a „fürkészek és portyázók” körébe. Ehhez a cikkhez azoknak a milliárdos beszerzéseket intéző magyar cégeknek a beszámolóit néztük meg, amelyeket a Válasz Online Covid-bizniszt összegző cikke, illetve a 444 lélegeztetőgépek beszerzéséről szóló anyaga említ.

500 millió forintot szipkázhattak ki a Nemzeti Örökség Intézetéből; a főigazgató távozott, és Boross Péter korábbi miniszterelnök is lemondott a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság elnöki tisztségéről. Az intézet dolgozóit egy kormányrendelet értelmében nem vonják ún. megbízhatósági vizsgálat alá.

A 2014-es választások óta a miniszterelnök családja nem óvatoskodik a céges jövedelmekkel. A kormányfő szülei és testvérei nyolc, veje hétmilliárd forinthoz jutott a vállalatokból.

Nagyon sok pénzt hozott a konyhára a koronavírus-járvány azoknak a cégeknek, amelyek a magyar kormány megbízásából lélegeztetőgépeket szereztek be az első hullám idején. Ezen cégek egy részének korábban semmi köze nem volt az orvosi berendezésekhez, találunk köztük főtevékenységként tanácsadással vagy optikai eszköz gyártásával foglalkozó vállalkozást is, melyek gyorsan rástartoltak a feladatra, és sokat is kerestek vele.