K-Monitor Adatbázis

A legfőbb ügyész tájékoztatása szerint hivatali visszaélés, adócsalás és csalás bűntettének gyanúját keltik azok az adatok, amelyek a volt adóhivatali munkatárs, Horváth András által tett feljelentés nyomozása során eddig felmerültek.

A legfőbb ügyész tájékoztatása szerint hivatali visszaélés, adócsalás és csalás bűntettének gyanúját keltik azok az adatok, amelyek a volt adóhivatali munkatárs, Horváth András által tett feljelentés nyomozása során eddig felmerültek.

A bűnügyi elnökhelyettes nyilatkozata óta már a NAV vezetői sem vitatják, hogy legalább évi ezer milliárd forintról van szó – vagyis évente minimum két négyes metró ára tűnik el az áfacsalás révén. Az adóhatósági hierarchia csúcsán azonban a botrány kirobbanása óta eltelt három hónapban a területért felelős vezetők egyike sem szólalt meg.

Közösen tartott sajtótájékoztatót Vágó Gábor LMP-s képviselő és Horváth András, a NAV-botrányt robbantó volt adóellenőr. Vágó szerint a hatalom nem hajlandó érdemi ellenőrzést indítani az évi ezermilliárd forintos áfacsalási vádak ügyében, ezért

Tavaly év végén kivételesen nem kaptak jutalmat a NAV-dolgozók. A hatóság a szervezeten belül ezt Horváth András nyilvánosság elé lépésével indokolja - jelezték az esetleges retorziók miatt nevük elhallgatását kérő revizorok a VS.hu-nak

Horváth Andrásnál, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) korábbi munkatársánál, 2013. december 19-én a rendőrség házkutatást tartott, melynek során lefoglaltak több száz oldalnyi dokumentumot és informatikai adathordozót.

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) összegezte a Horváth András ellen folytatott eljárás eddigi fejleményeit, mert szerintük sok visszás és törvénysértő elemet lehet felfedezni.

Hónapokon át hackertámadás nélkül is bárki hozzáférhetett olyan magyar szabadalmakhoz a szellemi tulajdon hivatalának oldalán, amelyeket csak a bejelentést követő másfél év múlva lehetett volna nyilvánosságra hozni. A hivatal vezetői arról nem beszélnek, hogy nekik mi a felelősségük az ügyben, csak azt hibáztatják, aki a problémát észrevette és figyelmeztetett.

A „whistleblowing”, azaz a szervezeten belüli visszaélések bejelentése számottevő múltra tekint vissza az Egyesült Államokban és az Egyesült Királyságban. Ezekben az államokban már korábban kidolgozták az arra vonatkozó szabályokat, hogy a munkavállalók miként jelenthetik munkáltatóiknak a munkahelyükön felfedezett anomáliákat. A Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértői rámutattak: az elmúlt évek során több amerikai és európai nemzetközi nagyvállalat próbálta a már korábban kialakított és jól működő whistleblowing rendszerét magyar leányvállalatainál is bevezetni. A megfelelő jogi háttér hiánya miatt azonban ezek a próbálkozások gyakran jelentős nehézségekbe ütköztek – húzták alá.

Üzleti titkokat tartalmazó magyar feltalálói szabadalmi bejelentések százai váltak hosszú időre elérhetővé a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának honlapjáról. Mégis a hibát felfedező közérdekű bejelentő ellen indult eljárás.