K-Monitor Adatbázis

Legalább humoruk van. Az amerikai szupertitkosszolgálat, a hosszú évek kormányzati tagadása miatt sokáig csak No Such Agencynek (Nincs Ilyen Ügynökség) csúfolt NSA Határtalan besúgónak keresztelte el azt a szoftvert, amellyel valós időben képesek feldolgozni azt az akár napi százmilliós adattömeget, amit a PRISM (prizma) nevű, a múlt hétig titokban tartott adatgyűjtő rendszerükkel összeszedtek az internetről.

Edward Snowden, a 29 éves amerikai számítástechnikai szakember évi kétszázezer dolláros fizetését (körülbelül 45 millió forint), hawaii lakását és barátnőjét adta fel, illetve hagyta hátra azért, hogy nyilvánosságra hozza, milyen eszközökkel elemzik az amerikai titkosszolgálatok az Amerikán belül zajló, illetve oda irányuló telefonforgalmat, valamint a nagy internetes cégeken keresztül zajló kommunikációt.

Edward Snowden a legfelső szintű átvilágításon esett át, mielőtt a Nemzeti Biztonsági Ügynökségnél (NSA) dolgozhatott volna, így kötelezettséget vállalt arra, hogy nem adja ki a tudomására jutott információkat – állítja a nemzeti hírszerzési igazgató hivatala. Az ügyet vizsgálja az igazságügyi minisztérium is, de Snowden jó helyre menekült.

Kaptunk egy névtelen levelet, amely arra hívja fel a figyelmünket, hogy botrányos dékánválasztás történt a Szegedi Tudományegyetemen.

A 29 éves Edward Snowden volt az, aki információkat szivárogtatott ki a Nemzeti Biztonsági Szolgálat (NSA) és az FBI nagyszabású illegális adatgyűjtési akciójáról.

Bátran jelentse fel a korrupt kollégáit, akár előléptetést, pénzjutalmat vagy fizetésemelést is kaphat érte! Ezzel biztatja a görög állami szektorban dolgozókat egy készülő törvényjavaslat, amely mögött sokan máris az EU/IMF párost sejtik.

Két karbantartót küldtek el az Arany János Programban részt vevő kollégiumból, mert – vélik az érintettek – úgy tartják róluk, beszéltek a sajtónak az intézményben történő anomáliákról.

Látott valami nagy disznóságot egy hivatalban, de nem tudja, hogyan leplezhetné le? A kormány szeretne segíteni azokon, akik hasonló helyzetbe kerülnek, ezért átszervezi a korrupciógyanús ügyek bejelentésének módját. A kormány házon belül vizsgálná ki a korrupciós ügyeket, de ezzel több baj is van: a vizsgálat függetlenségét nem tudják biztosítani, ráadásul a feljelentő környezete mindig azt lesi, ki árulkodhatott.

Egy átláthatatlan, mély, fekete doboz. Aki ide bedob valamit, az biztos lehet benne, hogy nem marad utána nyom. Se a nevét, se az emailcímét, se az IP-címét, se böngészőjének, se operációs rendszerének adatait nem őrzi meg a rendszer.

Üdvözöljük, hogy a kormány végre meg kívánja teremteni a közérdekű bejelentők védelmét, amely számos országban a korrupcióellenes fellépés fontos intézménye, nálunk mégis szinte teljesen ismeretlen.