K-Monitor Adatbázis

Nem a Daimler-ügy az első nemzetközi korrupciós botrány, amelyben felmerül a gyanú, hogy magyar kormánytisztviselők vagy politikai pártok kenőpénzeket fogadtak el. Az is előfordult, hogy magyar cégvezetők keveredtek külföldön vesztegetés gyanújába.

A múlt év végén fogadta el a parlament az antikorrupciós törvénycsomagot, amely három elemet foglalt magában, a tisztességes eljárás védelméről, a Közbeszerzési és Közérdekvédelmi Hivatalról szóló szabályozást, valamint a közszférát érintő közös etikai minimum-szabályrendszert összefogó parlamenti határozatot.

Akár 50 millió forint díjat is megítélhet a versenytanács annak, aki nélkülözhetetlennek minősülő írásos bizonyítékot szolgáltat a kartellező cégek ellen – a versenytörvény módosítását áprilistól kell alkalmazni.

Nagy Britanniában az utóbbi évtizedben a tízszeresére nőtt azoknak az alkalmazottaknak a száma, akik azt állították: kirúgták, rossz bánásmódban részesítették vagy zaklatták azt követően, hogy nyilvánosságra hozták a munkahelyükön tapasztalt korrupciós gyakorlatot -írja a brit Guardian.

2010. március elseje óta az Európai Unió állampolgárai és köztisztviselői már az interneten keresztül is jelezhetik, ha az Uniós költségvetési forrásokat is érintő korrupciót vagy csalást észlelnek.

A Balatonring ügye nemcsak a kormányzati döntések átláthatatlanságára hívja fel a figyelmet, hanem olyan intézmények gyengeségére, mint a közérdekű bejelentők védelme, vélik a civilek, akik további adatokat és a döntési mechanizmus hátterének feltárását várják a kormánytól.

Múlt hét csütörtökön lemondott a sávolyi projekt koordinálásáról a Balatoni Fejlesztési Tanács elnöke, majd pénteken az MFB és a gazdasági tárca bejelentette, nem köt szerződést a beruházóval a MotoGP-pálya megépítésére. A tisztázatlan kormánytámogatás felfüggesztését követelő civil szervezetek üdvözlik ezen bejelentéseket, ugyanakkor felhívják a figyelmet arra, hogy a beruházással kapcsolatos dokumentumok nyilvánossága továbbra sem biztosított, illetve továbbra is válaszokra várnak az eddigi döntések hátterével kapcsolatban.

Április elsejétől a felderített összeg tíz százalékát megkaphatja az a dolgozó, aki leleplezi a munkáltatójánál tapasztalt korrupciót. A bejelentők védelme elvileg az Igazságügyi Hivatal feladata lesz, de vannak még bizonytalanságok az új szabályozás körül. Cél, hogy a munkáltatók ne élhessenek vissza hatalmi pozícióikkal.

A sajtó üdvrivalgott, amikor egy buszsofőr elvállalta a magyar whistleblowerek (közérdekű bejelentők) hálátlan szerepét: Molnár Ferenc ország-világ előtt 2008 májusában feltárta a BKV-nál folyó kétes ügyleteket, szólt a buszok borzalmas műszaki állapotáról, az általános nemtörődömségről. Az eredmény: koholt indokok alapján munkaadói kirúgták, most pedig csak áltatják, és csak akkor vennék vissza, ha minden anyagi követeléséről lemond.

Németországban is gyakran ütköznek falakba a whistleblowerek: a közintézmények többnyire nem támogatják a közérdek védelmére irányuló erőfeszítéseiket, viszont annál inkább igyekeznek megakadályozni, hogy a törvénytelenségekre, szabálytalanságokra, a hatalommal való visszaélés és a korrupció eseteire rávilágító bejelentők célt érjenek -állítja a Whistleblower Netzwerk.