A hamarosan hatályba lépő antikorrupciós törvénycsomag segíthet a korrupció csökkentésében, de komoly hiányosságai vannak, s jelen pillanatban az már biztos, hogy nem állhat föl a Közbeszerzési és Közérdekvédelmi Hivatal – írja az fn.hu antikorrupciós cikksorozatának legújabb darabjában Földes Ádám, a Transparency International Magyarország jogi tanácsadója.
Az Országgyűlés levette a február 22-i ülés napirendjéről a korrupcióellenes törvénycsomag azon részének a tárgyalását, melyet a köztársasági elnök decemberben küldött vissza megfontolásra. Helyette egy teljesen eltérő tárgyú, az államfő által szintén visszaküldött törvénybe foglalt egyes korrupcióellenes szabályokat – véli a Transparency International.
Március 1-én kellett volna megalakulnia, de az erről szóló törvényt Sólyom László visszadobta, a kormány pedig a korábbi tervekkel ellentétben nem terjeszti be a hétfőn utoljára összeülő Országgyűlés elé.
Mégsem viszi újra a parlament elé a Közérdekvédelmi Hivatal ügyét a kormány. A javaslatot a köztársasági elnök küldte vissza megfontolásra, de a parlament utolsó ülésén nem kerül napirendre.
Kedves Olvasó, útjára indítottuk a K-Monitor megújult, kibővített honlapját. Az oldalon megtalálható minden olyan tartalom, ami a régi honlapon is elérhető volt, viszont számos új funkcióval bővítettük szolgáltatásainkat.
A whistleblowinggal foglalkozó összeállításunkban minden hónapban szakértők válaszolnak a K-Monitor, illetve olvasóink kérdéseire. Sorozatunk első részében Földes Ádámot, a Transparency International Magyarország (TI) jogi tanácsadóját kérdeztük arról, hogy mit is jelent a whistleblowing, hogyan fog működni Magyarországon a közérdekű bejelentők védelme.
Tavaly decemberben kilenc nagykövet nyílt levelet küldött a miniszterelnöknek, amelyben kifogásolták a hazai közbeszerzési gyakorlatot, konkrétan meg is neveztek pár tendert, ezek közül a legismertebb a frekvenciatender volt. Tudják, aminek következtében az ORTT elnöke lemondott tisztségéről.