K-Monitor Adatbázis

Az azeri guruló dollárok botrány magyarországi kulcsfigurája, Hiszem János az egyik nagy kedvezményezettje a járványbiznisznek: cége 79 millió euró értékben szállít lélegeztetőgépeket és egyéb egészségügyi felszereléseket a Külgazdasági és Külügyminisztériummal kötött szerződés alapján. A titokzatos vállalkozót elsőként az Átlátszó mutatta be az azeri pénzmosodáról szóló 2017-es cikksorozatában, a mostani lélegeztetőgép-ügyletről a HVG adott hírt a minap.

Ugyanazért a gépért eltérő árak, hiányos szerződések, át nem vett gyorstesztek 260 millióért. Totális káosz uralkodott a kivételezett cégekkel folytatott sok-sok tízmilliárdos járványügyi bizniszben. Eddig ismeretlen dokumentumokat mutatunk be.

Több hónapnyi levelezés, majd a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hivatalhoz érkezett bejelentés után a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) kiadta lapunknak a lélegeztetőgépek vásárlásával kapcsolatos szerződések mellékleteit, amelyekből kiderül, kitől mennyi eszközt vett és mennyiért. A legtöbb pénzt egy olyan cégnél költötték el, amely Orbán Viktor egyik főtanácsadójának köréhez köthető, a legszembetűnőbb pedig az árak közötti összevisszaság: egyetlen olyan azonos típusú gép sincs, amelyet az egyes beszállítók ugyanannyiért adtak el a KKM-nek.

A külgazdasági és külügyminisztérium megerősítette, hogy megpróbálják értékesíteni a "készleten felüli" lélegeztetőgépeket abból a több mint 16 ezerből, amit több százmilliárd forint értékben vásároltak idén, írja a HVG, amely amúgy úgy értesült, hogy a "készleten felüli" kifejezés nyolcezer (8000) lélegeztetőgépet jelent.

Szászfalvi-Farkas Lenke lett Magyarország frissen megnyitott genfi konzulátusán a konzul. Sokat nem tudunk róla, kérdéseinkkel nem tudtuk elérni, de úgy tűnik, hogy egy kormánypárti (KDNP-s) képviselő, a nemzetközi diplomáciában még tapasztalatlan lánya lett a vezető.

A mai napig nem lehet tényszerűen mérni a kormány stratégiai megállapodásainak sikerességét – erre engednek következtetni a Külgazdasági és Külügyminisztérium Indexnek megküldött válaszai. A Transparency International Magyarország ügyvezetője szerint nem új keletű dolgok a szerződések körül kialakult anomáliák, egyes dokumentumok nyilvános részei – hat évvel a témában megjelent tanulmányuk után – 2020-ban is homályosak. Róna Péter közgazdász szerint az Orbán-kormány a stratégiai megállapodások rendszerével egy érdekes kísérletet tesz.

A kormány odaadja a pénzünket egy új összeszerelő üzemnek, de fogalmunk sem lehet, hogy ez jó-e nekünk. Az eddigi sárvári bérgyártóknak valószínűleg rossz.

Frissítette a Központi Statisztikai Hivatal a külkereskedelemről szóló beszámolóját, már az augusztusi adatok is szerepelnek benne. Nem egy óriási esemény általában, de most mégis figyelmet érdemel. Az adatokból ugyanis az látszik, hogy szeptemberig nem importáltunk annyi lélegeztetőt, mint amennyit saját bejelentése szerint tavasszal vásárolt a Külügyminisztérium.

Ha lépésről lépésre is, de lassan talán kiderül, hogy milyen üzletet kötött a lélegeztetőgépekre még tavasszal a magyar Külügyminisztérium. Most Ujhelyi István szocialista EP-képviselő közérdekű adatigénylésére osztott meg újabb adatokat a minisztérium.

Magyar Közlönyben olvasható kormányhatározat arról rendelkezik: a Külgazdasági és Külügyminisztérium tulajdonosi joggyakorlása alatt álló MANEVI Zrt.-t 5 milliárd forintos tőkeemeléshez juttatják. A pénz forrása a költségvetésben a Külgazdasági és Külügyminisztérium fejezetében található Határon túli gazdaságfejlesztő programok támogatása jogcímcsoport. Eredetileg nemesfém tárgyak, termékek hitelesítésével és nemesfémtartalmuk tanúsításával foglalkozott, de fő profilja jelenleg, hogy a külügy különféle projektjeit előkészítse és végrehajtsa, amelynek keretében tranzakciós és vagyonhasznosítási feladatokat lát el. Ezzel együtt életet lehelnek a Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítványba is,megkapta a most tőkeemelésben részesülő MANEVI Zrt. valamint a Comitatus-Energia Zrt. részvényeit is. Kormányhatározat pedig az alapításhoz szükséges 600 millió forint rendelkezésre bocsátására hívja fel Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztert. Arra van felhatalmazásuk, hogy bármilyen magyar vonatkozással rendelkező ingatlant megszerezhessenek Közép-Európában.