K-Monitor Adatbázis

Miskolcon nyitja meg első külföldi gyárát egy elektronikai berendezéseket gyártó kínai cég, a Ten Pao. A kínai cég vezetői Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) államtitkárának társaságában nyitották meg múlt héten a 2600 négyzetméteres gyárat a miskolci Déli Ipari Parkban. A bejelentés szerint a Ten Pao 4,5 milliárd forintot tervez befektetni Miskolcon, és 2021-ig 300-ra növelné az ott dolgozók létszámát.

Ha a gazdasági észszerűséget vesszük alapul, nehéz eldönteni, milyen szempontok alapján dönti el a kormány, melyik nagyvállalatnak ad támogatást, és melyiknek nem. Így az sem világos, hogy milyen objektív kritériumok alapján nyújt az egyik cégnek arányaiban nagyobb támogatást, mint a másiknak. Pedig jó lenne tudni, hiszen közpénzekről van szó. Lapunk 27 egyedi kormánydöntés alapján kötött szerződést kért ki közérdekű adatigénylés formájában a Külgazdasági és Külügyminisztériumtól, ezek közül választottunk ki néhány olyat, ahol különösen tetten érhető az aránytalanság.

Határozatképtelenség miatt elmaradt az a költségvetési bizottsági ülés, amelyen az MSZP képviselői azt firtatták volna, hogy a kormány miért szeretné megengedni a magyar külképviseleteknek, hogy átláthatatlan hátterű, adott esetben offshore cégekkel kössenek szerződéseket.

A legtöbb támogatást, 6,2 milliárd forintot Mészáros Lőrinc keményítőgyárára ítélte meg a kormány. Augusztusra kiürült a Külgazdasági és Külügyminisztérium 30 milliárd forintos beruházásösztönzési célelőirányzata, ami a tárca egész éves kerete volt. Idén eddig 22 beruházás támogatásáról döntött a kormány, ezek közül a legtöbb pénzt, 6,2 milliárd forintot Mészáros Lőrinc Visonta Projekt Kft.-je kapja.

Tekintélyes, több mint kétszáz autóból álló flotta szolgálja közpénzből a legmagasabb szintű állami vezetőket. A járműpark méretéről sokat elárul, hogy csak a kocsik tankolása elvitt öt és fél hónap alatt majdnem 100 millió forintot – többek között ez is kiderült abból a „válaszcsomagból”, amelyet a kormányzat állított össze két szocialista országgyűlési képviselő, Mesterházy Attila és Legény Zsolt írásbeli kérdései nyomán.

Két ügyes, milliárd forintokban mérhető húzás segített a Külgazdasági és Külügyminisztérium felügyelete alatt álló állami cégnek, az MNKH Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt.-nek, hogy két pocsék év után ne kelljen veszteséget kimutatnia.

Másfél éve egy erősen célzott eljárásban irdatlan állami forrást, 16 milliárd forint tőkét kapott az Eximbanktól a GB & Partners nevű tőkealap-kezelő cég. A társaság nevében a G és a B egy-egy fiatal üzletembert, Gubicza Ágostont és Boris Mihályt takarja. Portrénkban Gubicza Ágostont igyekszünk bemutatni, ő hosszú idő után végre az Indexnek megszólalt, ahogyan az Eximbank is válaszolt kérdéseinkre.

Sok pénzt vittek, de nem hoztak a kereskedőházak

2013 őszén, amikor már bebukni látszott a moszkvai agrárattasé vízummutyija, a Simicska-Nyerges érdekkörhöz tartozó két államtitkár közös levélben lobbizott a külügynél, hogy Kiss orosz élettársa, Jelena Cvetkova és szervezete folytathassa a vízumigénylést. Arról a nőről van szó, akiről a magyar kémelhárítás kiderítette, az orosz titkosszolgálattal áll kapcsolatban. Belső külügyes levelekkel mutatjuk be, hogyan bukott le a vízummutyi, és győzedelmeskedtek mégis a mutyizók.

Az Európai Unió Hivatalos Lapjában megjelent hirdetmények szerint újabb százmilliókért bővíti külföldi parterirodáinak számát a Külgazdasági és Külügyminisztérium tulajdonában álló Magyar Nemzeti Kereskedőház (MNKH) Zrt.