K-Monitor Adatbázis

Ahogy a cikk elején írtuk, a közbeszerzést az Épkar Zrt., a Fertődi Építő Zrt. és a WHB Kft. alkotta Csillagerőd 2016 Konzorcium nyerte, vagyis kicsit olyan, mintha a felirat a kivitelezőknek állítana emléket.

Az ismeretlen festő által 1700 körül alkotott “Magyar vezérek és uralkodók” portrésorozatért fizettek a Carlton Hobbs LLC műkincskereskedő-cégnek.

Mire a bíró dönthetett volna a felbecsülhetetlen értékű főúri gyűjtemény ügyében az Esterházy Magánalapítvány és az állam között, egy törvénymódosítás mindent felülírt.

Egy héttel azután, hogy a kormány bejelentette, létrehoz egy új alapítványi formát a Corvinus Egyetem magánosításához, a parlament már tárgyalni is kezdte a vagyonkezelő alapítványokat létrehozó törvényjavaslatot. Ezzel párhuzamosan pedig az is kiderült, hogy a kormány az MTA vagyonát is egy ilyen alapítvány kezelésében képzelné el. De mit is csinál egy ilyen vagyonkezelő alapítvány, és miért jó ebbe bepakolni közintézményeket vagy családi vagyonokat? Ennek próbáltunk utánajárni.

Egyértelmű, átlátható tervek helyett továbbra is kiszivárogtatott dokumentumokból tájékozódik a magyar nyilvánosság az MTA kutatóhálózatát érintő átalakítási tervekről. A legújabb tipp szerint egy alapítványba szuszakolnák az MTA 500 milliárdos vagyonát. Az államnak ennyi pénze nincs, mégis megszerezné az alapítványban a többséget. A vagyonnál nemcsak az ingatlanokra kell gondolni, hanem a hihetetlenül értékes gyűjteményekre, adattárakra. Olyat pedig már láttunk, hogy Magyarországon az Orbán-kormány alatt az alapítványi vagyon „elvesztette közpénz jellegét”. Talán azt sem túlzás állítani, az állam egyszerűen államosítja az eddig jelentős részben tőle függetlenül működő Akadémiát.

A műalkotások biztosítási értéke összesen 43,7 millió forint, a legértékesebb festmény, Keserü Ilona 30 millió forintos biztosítási értékű munkája Hoppál Péter irodájába került.

A Várgondnokság Nonprofit Kft. 2023. november végéig kölcsönzött ki a Várban lévő új miniszterelnöki irodába 14 műtárgyat a Magyar Nemzeti Múzeumból. A festmények többnyire híres magyar államférfiakat ábrázolnak, például Széchenyi Istvánt, Tisza Istvánt és Zrínyi Miklóst. A Karmelitába kikölcsönzött alkotások között van Barabás Miklós alkotása Baross Gáborról, és Székely Bertalan Gróf Andrássy Gyulát ábrázoló festménye is.

Egy kábelhálózat miatt előbb a gépészeti tervet rajzolták át, majd az épület terveit is. A múzeum még sehol, a tervezési költség megközelíti a kétmilliárdot.

Jogsértőnek tartja, ezért megtámadta a bíróságon az intézmény azt a felszólítást, amely szerint záros határidőn távoznia kellene székhelyéről.

A kormány és a kormánymédia folyamatosan azt hangsúlyozza, hogy a Várban többmilliárd forintért kialakított új miniszterelnöki hivatal egyszerű és puritán. A fehér falak és sötét bútorok valóban ezt a hatást keltik, de az épületegyüttes szőnyegeit az Iparművészeti Múzeumból, a festményeket és szobrokat pedig a Nemzeti Galériából kölcsönözték ki Orbán Viktorék számára. Közadatigénylésben kértük ki a műtárgyak listáját, és most megmutatjuk, milyen alkotások díszítik a miniszterelnök irodáját.