K-Monitor Adatbázis

Noha nem Prisztás József meggyilkolása volt az első magyarországi maffialeszámolás, mégis az 1996. november elsejei merénylethez kötik az alvilági háború kirobbanását. A gyilkosság után rendszeressé váltak a vállalkozások, szórakozóhelyek vagy éppen üzletemberek elleni robbantások. Abban az időben szinte mindennapos volt, hogy parkoló vagy úton lévő Mercedeseket repítenek a levegőbe, vagy autószalonokba „esnek be” kézigránátok. A rendőrség sokáig sötétben tapogatózott és csak másfél évtizeddel később sikerült pontot tenni több leszámolási ügy végére.

Segítségre is számíthat a Prisztás-ügyben Portik

Enyhének tartja a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség a Prisztás-gyilkosság miatt Portik Tamás elsőrendű és Hatvani István másodrendű vádlottra kiszabott 11, illetve tíz éves fegyházbüntetést, és a verdikt súlyosítását kérte a fellebbviteli bíróságnak hétfőn átadott fellebbezésében.

Egy olyan videót játszottak le pénteken a Portik-per legújabb tárgyalásán, amelyben egy korábbi alvilági bennfentes beszélt a 90-es évek magyar maffiaügyeiről. A videón az Aranykéz utcában 1997-ben felrobbantott Boros József mesélt arról, hogy a most vád alatt lévő Portik Tamásnak miért állhatott érdekében megöletni Prisztás József vállalkozót.

A Prisztás-gyilkosság miatt indult büntetőper pénteki tárgyalásán, a Fővárosi Törvényszéken az egyik védett tanú azt állította: Portik Tamás elsőrendű vádlott rendőrségi besúgó volt.

Lényegében kudarccal zárult a magyar rendőrség első csapása a szervezett alvilágra, az 1992-ben indult s nagy sajtóvisszhangot kiváltott akciók csupán részeredményeket hoztak. Ugyanakkor tény, hogy az akkoriban felbukkant személyek az „maffiaháborúként” aposztrofált, alvilági leszámolások főszereplőivé váltak. Nevüket egyrészt a lehetséges elkövetők, másrészt pedig a kivégzett áldozatok egyre szaporodó listáján tartották számon.

Megjárta a fiatalkorúak börtönét, volt portás, az olajozásból mesés vagyont szerzett, de a nyilvánosságot később tisztes vállalkozóként is kínosan kerülte Portik Tamás, akit az Aranykéz utcai robbantásos merénylet és Prisztás József meggyilkolásának ügyében felbujtással gyanúsít a rendőrség. A pénzét az utóbbi időben állítólag az internetes piacon is fialtató milliárdos vállalkozót már a kilencvenes évek végén összefüggésbe hozták több leszámolásos üggyel, mégis csak most, tizennégy év után gyanúsították meg.

Bár hosszú ideig vezette a rendőrség top 100-as körözési listáját, a hét vége óta pedig a szervezett bűnözéssel foglalkozó egykori és ma is aktív rendőrök a „rendszerváltozás óta volt legnagyobb bűnözőként” aposztrofálják, Portik Tamásról valójában még rendőrségi berkekben is csak kevesen tudják, hogy ki valójában.

Szigorú biztonsági intézkedések mellett egy vádlott és több tanú meghallgatásával folytatódott hétfőn a Fővárosi Bíróságon az a büntetőper, amelyben Lakatos András harmadrendű vádlottat az ügyészség 445 rendbeli bűnszövetségben, üzletszerűen elkövetett csalással, továbbá közokirat-hamisítással vádolja. A hétfői tárgyaláson a másodrendű vádlottat, Pánti Erikát hallgatta meg a bíróság, de a nyolc hónapos terhes nőre tekintettel, a tárgyalást többször meg kellett szakítani.

Az Antall-kormány magasrangú politikusait, rendőreit, több vállalatot és az MSZP-t is bűnözőkkel való összejátszással vádolta az az ismertetlen kilétű tanú, akit az olajbizottság csütörtöki zárt ülésén hallgatott meg - legalábbis erről számolt be tegnap Pallag László, a testület kisgazdapárti elnöke.