A magyar sportolók húsz sportágban indultak, és ezek közül kilencben – atlétikában, birkózásban, cselgáncsban, kajak-kenuban, öttusában, női strandkézilabdában, tornában, úszásban és vívásban – sikerült érmet nyerniük a Buenos Airesben rendezett ifjúsági olimpián. Összesen 12 arany, 7 ezüst és 5 bronzérem volt a termés. Nagy kérdés, hogy ezek a sikerek mekkora mértékben köszönhetők a 2011-ben bevezetett taorendszernek, illetve vajon hányan érnek majd el hasonló sikereket majd a felnőttek között.
A jelek szerint nem ért végét a jegybanki alapítvány, a Pallas Athéné Domus Sapientiae (PADS) bázisának, a Várban lévő régi budai városháza épületének csinosítgatása. Az alapítvány oldalán közzétett, 5 millió forintnál nagyobb szerződéseket tartalmazó listán ugyanis új tételek jelentek meg, amelyek rendre az Úri utcai ingatlanhoz kapcsolódnak. A házba most közelebbről meg nem nevezett „berendezési tárgyakat” gyártatnak és építtetnek be nettó 9,94 millió forintért.
A gyáli városvezetés egy 2,5 milliárd forintos sportcsarnok felépítésébe vágott bele nemrég. Szerzőnk helyi lakosként mondja el, hogy a kisváros miképp éli meg a már-már abszurdba hajló fejlesztést.
Mind a magyar, mind a szerb fél titkolja a Délvidéki Sport Akadémiára szánt magyar állami támogatásból fizetett eddigi, és tervezett kiadásokat. A Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) azzal utasította el az iratok kiadását, hogy ő csak közvetítő, a támogatás bonyolítója és ellenőrzője a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, illetve a projekt gazdája, a Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt. (BMSK) – érdemi információt viszont egyik magyar állami szervezettől sem kaptunk. Így továbbra sem tudni, hogy a magyar költségvetési forrásokból milyen fejlesztések valósulnak meg, mennyiből, és kinek a kivitelezésében. Az sem világos, hogy ki és milyen forrásokból fogja fenntartani a stadiont és az akadémiát.
Orbán Viktor gyakran emlegeti kormányának jó kínai kapcsolatait, és az úgynevezett „Keleti nyitás” politikájának fontosságát. A Brüsszel-ellenes szabadságharc közepette az uniót is előszeretettel bosszantja azzal, hogy hangsúlyozza: olyan gazdag és hatalmas illiberális barátai vannak, mint Peking. Eközben azonban a számok nem azt mutatják, hogy Kína valóban Magyarország segítségére sietne egy pénzügyi zavarban. Az elmúlt években beígért hitelekből és óriási beruházásokból egyelőre nem lett semmi, és a Budapest-Belgrád vasútvonal magyar szakaszának felújítása sem indult meg. A Vsquare.org projektje keretében az Átlátszó annak járt utána, vajon miért nem érnek ide a Peking által ígért összegek, és eközben Orbán Viktor miért henceg továbbra is a szoros kínai-magyar barátsággal.
12,5 milliárd forintba került, melynek az akadémia a 30 százalékát állta, a többi TAO-pénz volt.
Férőhelyenként 612 838 forintból készül parkoló és állásonként 426 339 forintból autóbusz parkoló Kisvárdán.
A korábban emlegetett összegnél jóval drágábban épül Érden stadion és multifunkcionális sportközpont – derül ki egy a közbeszerzési adatbázisba feltöltött dokumentumból. A létesítményre ugyanis eredetileg 3,3 milliárd forintot különített el a kormány a Modern Városok Program keretében, ám a beruházás miatt kiírt közbeszerzésre beérkező legalacsonyabb ajánlat több mint másfélszer ennyi, 5,3 milliárd forint volt.
Ismét Érden fejleszt a Mészáros-család: a Nemzeti Sportközpontok megbízásából a Mészáros-gyerekek (Mészáros Beatrix, Mészáros Ágnes és ifj. Mészáros Lőrinc) cége, a Fejér B.Á.L. Zrt. és az Épkar Zrt. tervezi meg és húzza fel a város új, multifunkciós sportközpontját, 4,2 milliárd forintért. Az erről szóló dokumentációt pdf-ben itt találja.
A megbízásra bejelentkezett a zalaegerszegi ZÁÉV Építőipari Zrt. is, ami egy másik érdi munkán már együtt dolgozik a Mészárosok új generációjával. A Fejér B.Á.L. Zrt. idén januárban nettó 14,8 milliárd forint értékű szerződést kötött az érdi önkormányzattal különböző építési beruházásokra, konzorciumi társai a West Hungária Bau Kft. és a mostani “ellenfele”, a ZÁÉV Építőipari Zrt.
