K-Monitor Adatbázis

A kétezer fős nyírségi falu csak kiállítóterem építésére pályázott, de az állam megdobja a községet egy gigaberuházással.

A kormány azt ígérte, hogy 2018-ig az elhunyt Makovecz Imre minden fiókban maradt tervét felépítik. A program leginkább Makót érinti, ahol 2,6 milliárd forintból könyvtár épül, megújul a kihasználtság hiányában bezárt mozi, és új épületegyüttest kap a veszteséges fürdő. Mindennek a tetejébe az építész stílusát követve építik át a környező köztereket. A pénz nem számít, és erre Lázár János a garancia.

Kiss Szilárd volt agrárattasé saját pénzén vendégelt meg itt magyar fejeseket, noha folyamatosan anyagi gondokkal küzdött. Visszaemlékezések szerint olykor a delegációk Kiss által fizetett vacsoráira „megjöttek a lányok is″. Kiss kétszer bukott meg az átvilágításon. Barátnője az orosz szolgálatokkal állt kapcsolatban, ő maga pedig bűnözőknek és prostituáltaknak intézett vízumokat. A parlament nemzetbiztonsági ülésén elhangzott: a magyar szolgálatoknak volt információjuk arról, hogy Kiss ötcsillagos szállodákba visz magyar delegációkat.

Lesz tó, élménycsúszda, hullám- és gyerekmedence, és persze egy 14 ezer négyzetméteres sportkomplexum.

A korrupció a rendszer jellemzőjévé vált és felülről vezérelt Magyarországon – jelentette ki Martin József Péter a Transparency International Magyarország (TI) ügyvezető igazgatója a szervezet éves korrupciós jelentését ismertető tájékoztatón. Szerinte köztes rendszerben élünk, azaz a hatalom nem nevezhető diktatúrának, de nem is jogtisztelő, a hazai korrupciós szint pedig ehhez igazodik.

Az átláthatóság hiánya bizalmatlanságot és bizonytalanságérzetet eredményez – mondta Kathrina Ramberg, a Norvég Nagykövetség képviseletvezető-helyettese a Transparency International Magyarország sajtótájékoztatóján. Az esemény apropója a 2016-os Korrupció Érzékelési Index (Corruption Perception Index – CPI) adatainak ismertetése volt, a kedden megjelent jelentésből pedig kiderült, hogya magyarországi korrupció úgy nő, mintha nem lenne holnap.

Áprilisig le akarja zárni a kormány a Modern Városok Programot, vagyis a következő hónapokban nemcsak Szegedet, hanem mind a négy eddig kimaradt megyei jogú várost felkeresi a miniszterelnök – értesült a hvg.hu. A fejlesztések forrásigénye eddig 800 milliárddal lépi túl a tavaly véglegesnek gondolt összeget.

Zavaros koncepció, átláthatatlan tervezési folyamat és szinte felső korlát nélküli költségek – a látványos beruházások felszíne mögött ezek a meghatározó jellemzői a budai Várban zajló fejlesztéseknek. Lehet, hogy nem a miniszterelnök és néhány állami hivatal felköltözése az egyetlen szervezőerő, de a zűrzavarban egyelőre ez tűnik a meghatározónak. Összeszedtük, amit pillanatnyilag tudni lehet a Várban zajló projektekről.

Sokasodnak a kérdések a kabinet budai Várba költözése kapcsán, egy azonban biztos: szinte napról-napra többe kerül Orbán Viktor palotája. A kormány például egyik utolsó tavalyi intézkedésével további 3,9 milliárd forintot adott a miniszterelnök "puritán" dolgozószobájának kicsinosítására, s állítólag a munka is gőzerővel halad, ám hiába a folyamatosan változó tervek és összegek, a Miniszterelnökség lapunkat egyetlen szóval sem tudta többről tájékoztatni, mint két hónappal korábban.

A kormány eddig 7 milliárd forint költségvetési forrást rendelt az Alba Aréna-projekt megvalósítására, a teljes, most 13 milliárdosra saccolt költség többi részét a város állja. Csakhogy Fehérvár (is) úgy vág bele a csarnoképítésbe, hogy az üzemeltetéssel kapcsolatban nem készültek gazdaságossági számítások.