K-Monitor Adatbázis

A világ legnagyobb offshore-kiszivárgásából új részletek derültek ki egy eddig rejtve maradt üzletről, amely egy magas rangú állami cégvezető és egy befolyásos osztrák befektető között zajlott még 2007 és 2009 között. Erről a nemzetközi tényfeltáró munkában résztvevő egyik osztrák lap, a Falter számolt be kedd este megjelent cikkében. A munka magyar részébe besegített a Direkt36, amely Magyarországról vett részt a a Süddeutsche Zeitung és az ICIJ nevű tényfeltáró hálózat által vezetett projektben, és már több cikket közölt magyar offshore-érintettekről. Ennek a mostani ügynek a magyar főszereplője Erős János, aki 2002 és 2010 között az állami Magyar Fejlesztési Bankot vezette. Az osztrák főszereplő Heinrich Pecina, az egyik legismertebb osztrák üzletember, aki régóta jelen van Magyarországon jelentős befektetőként. Jelenleg a befektetőcégein keresztül az FHB Bankban, illetve a Népszabadságot, a Nemzeti Sportot, a Világgazdaságot és több megyei lapot is kiadó Mediaworks Hungary Zrt.-ben van érdekeltsége.

A Forbes magazin a TASZ segítségével beperelte a Magyar Fejlesztési Bankbot (MFB), mert az újságírói megkeresésre nem adta ki a Jeremie-alapkezelői pályázatok nyertes anyagait banktitokra hivatkozva. A bíróság most kimondta, hogy az adatokat ki kell adni. A programban startupoknak összesen 107 milliárdnyi EU-s pénz biztosítottak, 30 százalékos önrész mellett.

A bank az exportcélú ügyletek refinanszírozása mellett egyre gyakrabban ismert magyar üzletemberek vállalkozásait is finanszírozza. Három állami hátterű bank, az Exim, az MFB és az MNB is részt vesz immár a hazai kkv-k forráshoz juttatásában. A közvetlen gazda, Szijjártó Péter mellett egy másik miniszter, Rogán Antal befolyása is tetten érhető az intézmény irányításában.

Az állami földek értékesebb felén akar hipersebességgel túladni a kormány. Az egy megyényi terület elárverezésével Orbán a parlamentet is megpróbálja megkerülni, mert a Fidesz frakcióban és a szellemi hátországban sem aratott osztatlan sikert a terv. Az ügylet körül jócskán vannak jogi visszásságok is: a földüggyel foglalkozó szakértők szerint strómanok hálózata által működtetett nagygazdaságok tehetik rá a kezüket az állami földvagyonra.

Közel 710 milliárd forintnyi visszatérítendő EU-támogatás juthat el a magyar vállalkozásokhoz a 2014-2020-as EU-ciklusban. Az elosztás legnagyobb újdonsága, hogy ezúttal nem refinanszírozási programként, hanem közvetlen MFB-hitelként jut el a forrás a cégekhez, mégpedig a hitelintézetek fiókhálózatában kialakított legalább 400 MFB Ponton keresztül.

Brüsszel évek óta nem lép a pápai, a gyulai és a kaposvári húsgyár kormányzati kistafírozása miatt, pedig ma már a cégek eredményein is jól látszik, hogy épeszű piaci befektető egyik cégre se adott volna milliárdokat – nem úgy, mint a kormány.

Nagyon gyanús, hogy a pápai húsgyárba öntött milliárdok nagy része ablakon kidobott pénz volt. A társaság megint súlyos helyzetben van, és a legutóbbi érdeklődő már legfeljebb csak egy eurót adott volna érte, de ez az üzlet is kútba esett.

Az MFB Földgázkereskedő Zrt.-t a Magyar Fejlesztési Bank alapította tavaly szeptemberben. Hogy miért, az már akkor sem volt egyértelmű, hiszen egy másik állami cég, az MVM már foglalkozik földgázkereskedelemmel.

Az MFB csoporthoz tartozó Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. kifizette a Budapest Bank Zrt. 100 százalékos üzletrészének ellenértékét, 700 millió dollárt a General Electric Capital Group számára; ezzel állami kézbe került a Budapest Bank teljes eszközállománya és érdekeltségei, például a Budapest Alapkezelő Zrt., a Budapest Autófinanszírozási Zrt., a Budapest Lízing Zrt. és a Budapest Flotta Zrt.

Az Országgyűlés költségvetési bizottsága brókerbotrányt vizsgáló albizottságának kormánypárti, szocialista és jobbikos képviselői benyújtották az Országgyűlésnek a Magyar Fejlesztési Bankról (MFB) szóló törvény módosítási javaslatát, amely kiterjesztené a banktitoknak nem minősülő adatok körét.